94208. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangok felvételére és visszaadására

kező fejtegetésekben a „mechanikai áram" kifejezést akadálytalanul használhatjuk és alatta a rezgéssebesség középértékét értjük másodpere-centiméterek-ben. A 5 „változtató erő" kifejezés alatt azon erő középértékét értjük dinekben, amely a mechanikai áramokat eredményezi vagy azokat megváltoztatni törekszik.A szóban forgó középértékeket oly módon kapjuk. 10 hogy a maximális értéket ]/' "2-vel elosztjuk. Valamely alkatrész tömege alatt azon tömeget értjük grammokban, amely abban a pontban van elhelyezve, amelyben az alkatrész a mechanikai vonalveze-15 tékkel össze van kötve és amelynek ugyanazon mozgási energiája van, mint az alkatrésznek. Hasonlóképen valamely alkatrész rugalmassága alatt centiméterdinekben azt a rugalmasságot értjük, 20 amely az összeköttetési pontban elhelyezve ugyanazt a helyzeti energiát halmozza fel, mint az alkatrész maga. Hasonlóképen, mint valamely villamos rendszerben a mechanikai rendszerben is, 25 az impedanciák kiegyenlítése a visszaverődést megakadályozza és így ennek révén olyan berendezést kapunk, amelyben a mechanikai ellenállás karakterisztikái lényegileg állandók azon frekvenciater-30 jedelemben, amely a kritikus frekvencia környezetében fekszik. Mechanikai átvivő berendezések tárgyalásánál általános szokásos ugyanazon elnevezéseket és kifejezéseket használni, 35 mint amelyek az analóg fogalmak számára villamos átvivő berendezéseknél használatosak. Megengedi ezt az a körülmény, hogy a hullámenergia úgy mechanikai, mint villamos alakjában ugyan-40 azon törvényeknek van alávetve, továbbá mivel a liullámenergiaátvívő rendszerek viselkedése rendszerint az egyes alkatelemek analóg energiagyűjtő és szóródási állandóinak kifejezéseivel van meghatá-45 rozva. Ily módon valamely mechanikai rendszer impedanciája alatt az erőnek a rezgési sebességhez való viszonyát értjük. Ez a viszony bárminő szerkezetű mechanikai rendszernél a rendszer szabad 50 és befogott állapotának különböző felvételei mellett megmérhető. A legfontosabb impedancia emellett az az impedancia, amellyel a mechanikai rendszer végtelen nagyszámú egyszerű alkatelemeinek egy-55 mással való összeköttetése útján képezett vonalvezeték rendelkezik. Ez az impedancia (amelyet jellegzetes impedanciának szokás nevezni) számítás útján meghatározható oly módon, amint az villamos vonalvezetékeknél általánosan történik. 60 hogy olyan közepes hosszúságú vonalvezetéken végezzük el a méréséket, amelynek távolfekvő vége meg van szakítva és azután ezt zárjuk. Ez az az impedancia, amely az átvivő rendszer összes szakaszai 65 számára azonos, ha a rendszerben az impedanciákat összeegyeztetni, illetve nagyságrendjüket egyenlővé kívánjuk tenni. Ha az impedancia nagyságrendjét az egész terjedelemben egyenlővé tesszük, 70 akkor a 2. ábrában feltüntetett kiképzésű rendszernél az impedancia az egész átviteli terjedelemben állandó. Olyan módon méretezett beszélőgépnél, amelynél az impedancia a tű csúcspont- 75 jától egészen a szabad levegőig az előzőkben ismertetett módon ki van egyenlítve, az impedancia a tekintetbe jövő frekvenciánál lényegileg állandó mechanikai ellenállás és ennélfogva a hanglemez bor- 80 nyától kapott energia lényegileg arányos a horony haránt sebességének négyzetével és mivel ez az energia kiegyenlített impedanciájú beszélőgépben a maga egészében jut a levegőbe, az eredmény a hang hű 85 visszaadása. Azon körülmény folytán, hogy az impedancia mechanikai rendszerben a, találmány értelmében ki van egyenlítve, a hang" visszaadásának teljes hűsége mellett a hanglemez kopása is csökken, 90 minthogy az együtthangzási pontok egyetemben a tű csúcsának a hanglemez hornyára ható nagy nyomásokkal el vannak kerülve. A találmány tárgyának lényeges része 95 továbbá hangsugárzó alkatrész, mely hatásosan kiegyenlíti a visszaadó készülék impedanciáját a szabad levegőig azon frekvenciaterjedelemben, amely a beszéd-és zenei hangok szempontjából fontos. 100 Tegyük fel, hogy ezen hangsugárzó alkatrésznek kiirt, illetve hangtölcsér alakja van, akkor bizonyos alsó határfrekvencia van, amely alatt a hangtölcsér hangátvitelre lényegileg nem alkalmas. 105 Ezt a határfrekvenciát a hangtölcsér kúposságának foka határozza meg, feltéve, hogy a kúposság" fokát azon változás mértékével fejezzük ki, amellyel a keresztmetszet felülete a hosszal változik. Minthogy 110 olyan hangok, amelyek hullámhossza (körkeresztmetszetű szájnyílás feltételezése mellett) a hangtölcsér szájnyílásának négyszeres átmérőjénél nagyobbak, nagyon gyengén sugároztatnak ki és 115 minthogy kívánatos, hogy mindama frek-