94191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állatok és nüvények tartós konzerválására

Megjelent 1930. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94191. SZÁM. — XVIII/e. OSZTÁLY. Eljárás állatok és növények tartós konzerválására. Dr. Hochstetter Ferdinánd egyetemi tanár és Dr. Schmeidel Gustaf egyetemi tanársegéd Wien. A bejelentés napja 1927. évi április hó 26-ika. A találmany tárgya eljárás, mely lehe­tővé teszi a legkülönbözőbb állati testek­nek és testrészeknek, valamint növények­nek és növényi részeknek olymódon való 5 konzerválását, hogy azok korlátlan tar­tósságot nyernek. Mindenekelőtt ezen eljárás segélyével a leglágyabb és érzékeny organizmusok és azok részei a természetes alakjukban, zsu-10 gorodás nélkül szárazon konzerválhatók és ezáltal mechanikai és kémiai befolyások­kal szemben nagy ellenállóképességet nyernek. A mostanáig használatos preparáló-el-L5 járásoknál első sorban a tárgyak alakjá­nak a megtartása többé-kevésbbé hiányos, mivel az túlnyomórészt a preparátor ügyességétől fiigg. Azonban a jelenleg használatos eljárások segélyével előállí­!0 tott preparátumok tartóssága sem volt gyakorlati értelemben korlátlan. Ismeretesekké váltak állatok mumifika­torikus konzerválására és anatómiai pre­parátumok készítésére szolgáló eljárások. !5 melyeknél a kezelendő testet szublimáttal keményítették és alkohollal víztelenítet­ték. Eltekintve attól, hogy ezen eljárások­nál a szövetet mumifikálják, — tehát nem mint a találmány szerinti eljárásnál, zsu-10 gorodás nélkül konzerválják — és ezen ismert eljárások csak kisebb állatok kon­zerválására alkalmasak — nagy hátrány rejlik abban, hogy a szövetekben a fémes higany ismert, a legfinomabban elosztott :5 fekete lecsapódásai keletkeznek, melyek a preparátumoknak nemcsak általánosság­ban a külsejét változtatják meg, hanem azoknak egy későbbi szövettani megvizs­gálását is lehetetlenné teszik. A jelen el­járásnál ezzel szemben egészen különleges 40 hatást érünk el azáltal, hogy a szövet nem mumifikáltatik, hanem változatlanul ma­rad és a szövettani festhetőségét meg­tartja, úgyhogy az ilyen preparátumok tetszés szerinti hosszú idő után is szövet- 45 tani vizsgálatnak vethetők alá. A jelen eljárás különösen alkalmas arra, hogy természeti tárgyakról oly pre­parátumokat készítsünk, melyek előnyeik­ből kifolyólag a múzeumokban és iskolai 50 gyűjteményekben őrzött spirituszprepará­tumokat és a nagy számú kitömött és ha­sonló preparátumokat és a modellek nagy tömegét kiszorítsák. A preparátumok készítése a következő- 55 képen történik: a konzerválandó állati tárgyakat lehetőleg azonnal a halál bekö­vetkezése után, a növényi tárgyakat élve, abba a helyzetbe hozzuk, amelyet tartó­san kell hogy felvegyenek és ezen helyze- 60 lükben tetszés szerinti segédeszközökkel addig tartjuk, amíg a szövet fixálva nincs. Ez a fixálás növényeknél és növényré­szeknél, valamint kis állatoknál, melyek­nek bőre az ilyen fixáló folyadékok szá- 65 mára eléggé átbocsátó, — megfelelő fixáló­folyadékba való behelyezése által — vagy nagy állatoknál és állati testek részeinél, amelyeknél a fixáló folyadék a bőrön nem tud keresztülhatolni, ezen folyadéknak 70 egy véredénybe való injekciója által, vagy ha a testnek teljesen intaktnak kell ma­radnia, Pravaz-fecskendők segélyével való beszúrási injekció által történik, mimel­lett természetesen különösen arra kell vi- 75 gyázni, hogy az injekció következtében a testforma változást ne szenvedjen. Az in­jekció végrehajtása után a tárgyakat tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom