94065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, amelynek segélyével mágneses anyagoknak az erővonalsűrűségek nagy terjedelmében gyakorlatilag állandó permeabilitás adható

A találmány tárgyát tevő anyag nikkelt, kobaltot és vasat tartalmaz, mimellett minden esetben a nikkeltartalom jelentékeny. Az alkatrészek mennyiség-5 aránya a kívánt különös jellemző sajátság és ennek kívánt foka szerint változik. Tágabb értelemben az alkatrészek menj'nyiségarányát a következőkben ismertetett inódon választjuk meg. 10 A mágneses anyag az összes nikkelkobalt-vas-tartalom jelentékeny százalékmennyiségében nikkelt tartalmaz; a kobaltot olyan százalékmennyiségben, amelynek alsó határa néhány százalék és felső 15 határa jelentékenyen több, mint az anyag még fennmaradó részének fele; a maradék vas. Olyan anyag előállítása végett, amelynek kezdeti permeabilitása 400 fölött van 20 és amelynél a perineabilitás a mágnesező erő 0 és 2 gauss között fekvő terjedelmében állandó, az eljárást következőképen foganatosítjuk. 45% nikkelből, 25% kobaltból és 30% vas-25 ból álló ötvözetet, amely kívánt esetben körülbelül 5% mangánt tartalmaz, az alkatrészek indukciós kemencében való öszszeömlesztése útján állítunk elő. Megfelel, ha az anyagok a kereskedelemben szokááO sos, jó, tisztasági fokban kerülnek alkalmazásra. A megömlesztett fémet rúdvagy tömbalakba öntjük, amelyet azután hengerlés, kovácsolás vagy húzás útján a kívánt alakba hozunk. 35 A megmunkált terméket ezután körülbelül 1100 C°-on különös izzítási kezelés nek, illetve eljárásnak vetjük alá. Ezen eljárás különös foganatosítási módját a következőkben ismertetjük. 40 Nichrom-üstöt félig megtöltünk az izzítandó anyaggal. Az üst fedelére vasreszelékből álló réteget helyezünk, amelyet a fedelen túlnyiiló karima tart meg helyzetében. Az üstöt villamos kemencébe he-45 lyezzük, ha annak hőmérséklete körülbelül 900 C°. Körülbelül 90 perc alatt az anyag hőmérsékletét 1100 C°-ra emeljük és ezt a hőmérsékletet 70 percig fenntartjuk. Az anyagot ezután a kemencében lehűlni 50 hagyjuk, úgyhogy 180 percig tartó hűtési idő alatt a hőmérséklet 350 C°-ra süllyed, mire tetszőleges módon szobahőmérsékletre hűtjük. Ily módon olyan anyagokat állítunk elő, amelyeknek mágneses karak-55 terisztikái a mellékelt rajzokon az 1—7. ábrákban vannak feltüntetve. Ha nagyobb kezdeti permeabilitás szükséges, az anyagot 350 C°-ról körülbelül 725 C°-ra ismét felhevítjük és azután 350 C°-ra lehűtjük. A hűtést oly módon sza- 60 bályozzuk, hogy az egy perctől három percig tartson, mire az anyagot tetszőleges módon szobahőmérsékletre hűtjük. Ez a kezelés a kezdeti permeabilitást növeli, ellenben csökkenti az erővonalfolyamsűrű- 65 ség ama terjedelmét, amelyben a permeabilitás állandó. Ha még nagyobb kezdeti permeabilitást kívánunk, az anyagot az izzítási folyamat után körülbelül 725 C°-ra ismét felhevít- 70 jiik és gyorsan szobahőmérsékletre lehűtjük. Ily módon a kezdeti permeabilitás még jobban növelhető, ellenben még erősebben csökken az erővonalsűrűség ama terjedelme, amelyben a permeabilitás 75 állandó és meg van az a törekvése, hogy kis erősségű mágneses mezőknél a hiszterezisveszteség növekedjék. A mellékelt rajzokon (B) a mágneses erővonalfolyam, (H) a mágnesező erő és 80 (u) a permeabilitás c. g. s. egységekben. Az 1., 2. és 3. ábra olyan anyag karakterisztikagörbéit ábrázolja, amely 45% nikkelt, 25% kobaltot és 30% olyan vasat tartalmaz, amelyben 0.5% mangán van. A 85 mangánt a inegmunkálhatóság fokozása végett adjuk az anyaghoz. Az anyagot az említett karakterisztikagörbék, illetve a permeabilitás lehetséges legnagyobb terjedelmű állandóságának elérése végett a 90 találmány tárgyát tevő eljárás először ismertetett foganatosítási módja szerint kezeltük, A^, 2. ábrából kitűnik, hogy az anyagnak majdnem 2 gauss mágnesező erőig nagy 95 mértékben állandó permeabilitása van. A 2. ábra szerint az ismertetett anyag kezdeti permeabilitása. körülbelül 460-nál van. Az 1. ábra szerint továbbá az anyagnak 45 gauss mágnesező erőnél 1500 c. g. s. 100 nagy erővonalsűrűsége van. A 3. ábra. a. hisztereziisgörbe hurokjának felső részét tünteti fel körülbelül egészen 1200 e. g. s. erővonalsűrűségek számára. Amint, látható, a hiszterezisveszteség oly 105 mértékben hanyagolható el, amily mértékben a hiszterezisgörbe az egyenes vonalhoz közeledik. A 4. ábra a hiszterezisveszteség növekedését mutatja, amint az erővonalsűrűség 110 azon határig növekedik, amelynél az erővonalak száma négyzetcentiméterenként körülbelül 5000. Ha az erővonalfolyam sűrűsége 1500 értéket vagy ennél nagyobb értéket ér el, akkor, amint látható, a hisz- 115 terezisveszteség hirtelen növekedik, megjegyzendő azonban, hogy a visszamaradó