94057. lajstromszámú szabadalom • Csúszó tagokkal ellátott szorzótábla

vagy rugalmas alkatrész áll kapcsolatban, mely két egymásra következő fog közé beékelődve a nyugalmi helyzetet meghatározza. Ez a darab pl. mint a 3. és 5 4. ábrán fel van tüntetve, egy (i) csappantyúból állhat, mely az (f) gomb egy kimarásában mozoghat és melyet egy pici (m) rúgó kifelé igyekszik tolni. A fogak körvonala természetesen olyan, hogy 10 a csappantyú csak akkor csúszhasson el rajtuk, ha a gombra könnyű nyomást gyakorolunk, úgyhogy a csappantyú, ha két fog közt van, csak akkor mozdulhasson el, ha az elmozdítást a kezelő egyén 15 létesíti. Hogy a szorzandónak az (e) ablakban való megjelenését még könnyebben eszközölhessük, a mellső (a) lapon a (h) fogaknak megfelelően szintén fel vannak jegyezve a tényezők nullától tízig. 20 Ha a készüléket tanítás céljaira, akarjuk felhasználni, jó ha olyan berendezéssel bővítjük ki, mely a tauuló számára megkönnyíti a, szorzó, valamint a két tényezőnek megfelelő szorzat megliatáro-25 zását. Az 5. és 6. ábrán egy ilyen berendezés egy előnyös kiviteli alakja van feltüntetve. A (d) ablakokkal párhuzamosan, ezek fölött, vagy alattuk előnyösen két 30 (n) csúszkát alkalmazunk, melyek két egymásfelé fordított vályút képeznek. A két vályú között vékony bádoglemezből, vagy más megfelelő anyagból készült lapocska csúsztatható el, melynek széles-35 sége legalább három egymásra következő ablakéval egyenlő. A (p) lapocska közepén ugyanolyan széles ablakocska van kivágva, mint egy (d) ablak, magassága azonban olyan, hogy a (d) ablakocska 40 fölé beírt tényezőt is látni engedi. így, mikor egy-egy szorzatsor állandó tényezője megjelenik az (e) ablakocskában, a (p) lapocskát oly módon csúsztatjuk el, hogy központos nyílása a (d) ablakocskák 45 egyikét fedje; ezen nyíláson át azután a második tényező (szorzó) fölött, vagy alatt meglátjuk a keresett szorzatot, míg a szomszédos számokat a (p) lapocska telt részei elfödik. 50 Egy másik kiviteli alak a 7. és 8. ábrán van feltüntetve. Itt két (q) vezeték van elrendezve, oly módon, mint azt fentebb leírtuk, ezek hossza azonban olyan, hogy az első és az utolsó ablakot olyan hosszú-55 sággal haladják túl, mely megfelel az egyik (d) ablak egyik oldalszélének a szomszédos ablak megfelelő szélétől való távolságának. E két (q) vezeték között vízszintesen annyi kis (r) lapocska csúszkál, mint ahány (d) ablak van, plus egy, o míg a lapocskák szélessége egyenlő két szomszédos ablak megfelelő oldalszélének távolságával. így ez esetben tizenkét (r) lapocska lesz, úgyhogy a (q) vezetékek teljes hossza tizenhárom lapocskáéval 6 lesz egyenlő. Ezek a lapocskák, ha egymás mellett elrendezzük őket, úgyhogy egy vagy két csoportot alkossanak, mindig csak egyetlenegy olyan teret fognak szabadon hagyni, mely egy lapocska szé- 7 lességének megfelel. Minden (r) lapocska el van látva egy kis fogantyúval, mely a vezetékek iölé nyúlik és melynek segélyével azt ujjunkkal megfoghatjuk, ha a lapocskákat vezetékükben elcsúsztatni akar- 7 juk. Ez utóbbi berendezés működése a következő: Ha az (r) lapocskák mind egymás mellett vannak, úgyhogy az első vagy az utolsó tér kivételével minden teret, lefed- # nek, úgy minden (d) ablakocska el lesz takarva és velük az ablakok fölött lévő tényezők is. Ha azonban az egyik állandó tényező megjelent az (e) ablakban, az (r) lapocskák sorozatos eltolásával egymás- 8 után minden szorzót és ennek az állandó szorzandóval való szorzatát, melyek a (d) ablakocskákon át válnak láthatókká, felfedhetünk. A leírt készüléken természetesen tet- 9 szésszerinti alaki módosításokat eszközölhetünk, ha a találmány alapelveinek keretein belül maradunk. Szabadalmi igények: 1. Csúszó darabokkal ellátott szorzótábla, 9 jellemezve egy fémből, vagy más anyagból készült lemez, melyre a teljes egyszeregy van feljegyezve, két másik lemez, melyek oly módon vannak összeerősítve, hogy tokot képezze- 1 nek, melyben az előzőleg emített lemez elcsúszhat, továbbá egy csappantyús alkatrész által, mely a belső lemez mozgásait szabályozza, jellemezve továbbá azzal, hogy a tok mellső lemeze 1 egy vízszintes .ablaksorral, vagy kivágással van ellátva, mely nullától tízig számozva van és melyben egyszerre az egyik tényezőnek valamennyi többi tényezővel való szorzata megjelenik. 1 2. Az 1. igénypont szei'inti szorzótábla kiviteli alakja, azzal jellemzve, hogy a tokban esiiszó lemezre minden szor-