94049. lajstromszámú szabadalom • Gummiabroncs járművek részére

ben a szokásos alakú tömör gumiabroncsot szemlélteti és a körvonal változásait tünteti fel különböző megterhelések alatt. A 2. ábra hasonló keresztmetszetben mu-5 tatja a találmány szerinti abroncsot és az oldalsó körvonalaknak különböző megterhelésnél való viselkedését. A 3—7. ábrák tengelyirányú keresztinetben és felülnézetben (4. ábra) a találmány 10 értelmében alakított csúszástgátló kivágásokat mutatják. A 8. ábra a 3—7. ábrán szemléltetett abroncsot távlati képben tünteti fel. Ha az 1. ábrán feltüntetett közönséges 15 abroncs tengelyirányú keresztmetszetét a metszetfelületen hálózatosan felosztjuk, akkor a vonalhálózat meszésponjai azt az utat adják meg, melyet az egyes gumirészek vándorlásuknál leírnak. Az 1. áb-20 rán a keresztezési pontok nincsenek feltüntetve, hanem csak azok a görbék, melyek a különböző megterheléseknél különböző helyzeteket elfoglaló metszéspontokat összekötik. Az 1. ábrából látható, hogy az 25 abroncs felső harmadában az egyes gumirészecskék a nyomás irányával csaknem párhuzamosan vándoroltak. A vándorlási vonalak azonban annál erősebb görbületű görbékké alakulnak át, minél köze-30 lebb fekszenek a gumirészecskék az (a) tartógyűrűhöz és az abroncs oldalpofái hoz. A nyomó igénybevétel tehát az abroncs egyes részeiben többé vagy kevésbbé erős húzó igénybevétellé alakul át, 35 mely az oldalpofáknál az oldalsó kiszorítást idézi elő. A kiszorított guiniinasszák a rugalmassági játék alól elvonatnak ós a bennük fellépő húzó igénybevételek a gumit az oldalpofákon időelőtt porha-40 nyóssá teszik. Az 1. ábrából azonban már nagy vonásokban látható, hogy a nyomó igénybevétel hatása alatt az egyes gumirészecskék oly görbék mentén vándorolnak, melyek alapja kiszélesedni törekszik. 45 Ha az oldalpofákat ezen görbék szerint alakítjuk, akkor a 2. ábrán látható keresztmetszetalakot kapjuk. A tetőfelület emellett az ezen esetben szintén görbített alátámasztó felülethez úgy viszonyl ik, mint 50 körülbelül 2 a 3-hoz (az alátámasztófelület görbítése arra szolgál, hogy az egyes gumirészecskék mozgási görbéit a tartógyűrű mind felfogja). Más szavakkal az alátámasztófelület mindig körül-55 belül felével nagyobb, mint a tetőfelület vagy a megterhelt felület. Ha az ily módon alakított abroncsot ugyanúgy, mint az 1. ábra esetében fokozatosan növekvő nyomó igénybevételeknek vetjük alá, akkor a 2. ábrán látható módon az oldal- 6( pofákon kiszorított részek nem mutatkoznak, mert az (a) tartógyűrű által fel nem vett szabálytalan igénybevételek (húzóerők) a gumimasszában többé nem léphetnek fel. Ugyanezen elvek szeri ni alakít- 6.: juk azon kivágásokat is, melyek arra szolgálnak, hogy az abroncsot kerületi és oldalirányú csúszás ellen biztovsítsák. Emellett az az alak adódik, mely a 3—7. ábrán felülnézetben (4. ábra), valamint a 7C 4. ábra 3—3, 5—5, 6—6 és 7—7 vonalai mentén vett metszetekben van feltüntetve. Ha a 3., 5., 6. és 7. ábrákon feltüntetett keresztmetszetek határoló görbéit a 2. ábrán látható keresztmetszettel összehason- 75 lítjuk, akkor oly határoló görbéket látunk, melyek azon görbékkel egyeznek meg, amelyek mentén a gumimassza egyes anyagrészecskéi a nyomó igénybevétel hatása alatt vándorolnak. A talál- 80 mány értelmében alakított oldalsó (b) mélyedések, melyek az abroncsnak ábrázolt foganatosítási alakjánál egymással szemben állnak (4. ábra), de egymáshoz képest el is lehetnek tolva, a. legömbölyí- 85 tett (bl) toldatokkal a kerületirányú (c) középhoronyba torkolnak. Ez a (c) középhorony az abroncs oldalirányú csúszása ellen járulékos biztosítékot képez. Mint a rajzból látható, az oldalsó (b) mé- 90 lyedések belülről kifelé fokozatosan bővülnek és pedig olymódon, hogy az öszszes tengelyirányú metszetek (lásd a 3., 5., 6. és 7. ábrákat) hasonló görbealakú határoló körvonalakkal bírnak. Ha az 95 ilyen abroncsot nyomó igénybevételnek tesszük ki, akkor a gumimassza összenyoma tik anélkül, hogy az abroncs cl dalpofáin vagy a (b) mélyedések oldalrészein észlelhető kiszorított részek kelet- 10 keznének. A gyakorlat azt mutatta, hogy a találmány szerinti oldalpofákkal és oldalsó mélyedésekkel ellátott abroncs rugalmassága egészen 35-ig nagyobb, mint az 10 eddigi abroncsoké, ahol is a rugalmasság mértékét a benyomhatóság nagysága adta meg. Ez a tény azt igazolja, hogy az eddig szokásos alakú abroncsoknál terhelés alatt keletkező oldalsó kiszorulások 11 nemcsak az abroncs élettartamát befolyásolják rendkívül károsan, hanem annak rugalmasságát is csökkentik, minthogy az abroncs anyagának összenyomhatóságát gátolják. 11 A találmány céljainak elérésére szükséges oldalsó határoló görbék és mélyedések alakja az abroncs méreteitől és bizo-