94023. lajstromszámú szabadalom • Küldő antenna drótnélküli állomásokhoz

küldő-elem van, akkor hatszoros energia reáfordításával az individuális küldőelem mel szemben a vevőállomáson oly mező intenzitást érünk el, amely hatszor akkora. 5 mint az, amelyet egy individuális küldő elem fejlesztene. Másfelől, ha individuá lis küldő-elemmel oly hullámot kellene fej lesztenünk, mely a vevőállomáson hat egy ségnyi mezőintienzitá'st idéz elő, akkor az 10 individuális küldőelemben úgy az áramot, mint a feszültséget a hatszoros értékre kellene fokoznunk, következésképpen ezen individuális küldőéi eim energ i af o gy a sztása 36 egységnyi volna. Ebből következik, 15 hogy ezen individuális küldőelem energia­fogyasztása hatszor akkora, mint az ugyanazon jelintenzítást létesítő hat in­dividuális küldőelemé. A többszörös küldőrendszer további 20 előnye abban van, hogy az, a fogyasztott energiára való tekintet nélkül, erősiebb jp lek fejlesztését teszi lehetővé, semmint az eddigelé lehetséges volt. Minden antenna nál a sugárzásnak gyakorlati határa van. 25 melyet részben az a maximális feszültség szab meg, melyhez a légvezető gyakorlati lag elszigeteli hető. Másszóval nem lehet a jelintenzitást bizonyos meghatározott érté­ken túl azzal fokozni, hogy az individuális 30 küldőelembe bevezetett energiamennyisé­get növeljük, míg másrészt individuális küldőelemek többszörös rendszerénél bár mely kívánt jelintenzitás már azzal érhető el, hogy a küldőelemek számát szaporít-35 juk. A többszörös küldőrendszer harmadik előnye abban van, hogy az határozott irá­nyítóhatású sugárzó energia fejlesztését teszi lehetővé. 40 A találmány további része az individuá­lis sugárzás fázisvon atkozásának oly sza­bályozását lehetővé tevő kény elmes és gyakorlati berendezésre vo<natkozik, hogy az irányított sugárzás előnyei hatásosan 45 kihasználhatók. Az eddigelé szokásos antennatípusnál, mely az individuális Bertz-féle rezgéskel­tőnek felel meg, az energiát csévével sorbakapcsolt, földelt vezető útján vezetik 50 be. Tegyük fel, hogy egy ily rendszerű, távátvitelre való antennában az indukciós cséve útján bevezetett áramerősség 100 a.mp., a légvezető feszültsége pedig 50.000 Volt. Legyen az ily .antennánál a rezgés 55 fenntartásához szükséges energia 50 kw, Eszerint a rezgésfeszültség watt-kompo­nense 500 Volt vagy, amint azt kifejezni szokás, az antennának 5 ohm ellenállása van. A rezgés fenntartásához szükséges energiát tehát 100 amp. és 500 Volt alak 60 nában szállítjuk. Ha több küldőelem mind egyikébe ily módon energiát vezetünk, úgy abban az esetben, ha az individuális küldőé leniek egymástól tetemes távolság ban vannak, az áraimbevezető huzalokban 65 bekövetkező induktív vagy ohmikus fe­szültségesés folytán szükségtelenül nagy veszteségek állanának be. Ennek elkerü­lése végett a találmány szerint az energiát alacsony áramerősség melletti magas fe- 70 szultsógne transzformáljuk és az indukciós cséve földelési pontjánál való táplálása helyett az enerigia.bevezetést nagyfeszült­ségű pontban foganatosítjuk. A fentemlí­tett ©setékben az energia pl. 50.000 Volttá] 75 és 1 .amp.-rel vezethető a küldőelemekbe. Míg itt minden esetben 50 kw. energia szükséges, addig a régi antennaalak ezt az energiát ugyanolyan módon fogyasztja, mintha az antennának 5 ohm ellenállása 80 A'olna; ezzel szemben a találmány szerinti küldőrendszer az energiát 50.000 ohm-nyi ellenállás alakjában fogyasztja. Ezt az a tény világítja meg, hogy a régi antenna­alaknál az energiát Önindukcióval és ka- 85 liacitásisal sorbakapcsoltan vezetik be, míg a találmány szerinti küldőrendszernél sez energiát oly áramkörbe vezetjük, mely az Önindukcióval párhuzamosan kapcsolt an­tennakaipaieitásisal egyenértékű. Azza-1, 90 hogy az energiát az egyes küldőelemekbe ebben az alakban vezetjük be, lehetővé vá­lik nagyszámú oly küldőelemeit táplálni, amelyek -tetemes távolságban vannak egy­mástól anélkül, hogy a hozzávezető veze- 95 tékekben nagy veszteségekkel kellene szá­molnunk. Az energiának a kívánt alakra való transzformálásához lehetséges volna közönséges transzformátort alkalmazn ttnk, mely a kívánt áttételi viszonynak felel 10 meg; célszerűbb azonban magát az egyik sugárzó áramkört rezgéstranszformátor gyanánt felhasználni és az energiát vala­mennyi többi küldőelembe az első küldő­elem nagyfeszültségű vége felől bevezetni, 10 A többszörös küldőrendszer, előnyösebi) alakjában, oly primer küldőszerkeze'tbő] állónak tekinthető, mely egyúttal rezgés­transzformátor gyanánt hat avégből, hog,v egy vagy több küldőelemnek nagyfeszült.- 11 ségű energiát szolgáltasson. Pontosan ki­egyenlített rezgőrendszer elérésére kívá­natosnak mutatkozhatnék az, hogy a pri­mer küldőelemet a szekunder küldőele­mekhez képest akként rendezzük el, hogy 11 az energiát a primer küldőelemtől mind­egyik szekunder küldőelembe bevezető ve­zetékeket közvetlenül azonos hosszúságú

Next

/
Oldalképek
Tartalom