94017. lajstromszámú szabadalom • Hófogórácstalpazat
Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jnBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 94017. SZÁM. — VLLL/D. OSZTÁLY. Hófogórácstalapzat. Weinberger Ignác bádogos és szerelő Debrecen. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 21-ike. A háztetőkre szerelt eddigi hófogóráestalpaza toknál az alátétlemez, valamint a rácstailpvas burkolólemeze a helyszínen forrasztással volt összeerősítve. Ez, az 5 összeerősítés igen nehézkesen történik és amellett tökéletlen is, minthogy a forrasztott helyek rövid idő múlva ismét szétválnak és a keletkezett réseken át a víz befolyik a .hófogórácsvas talpához. 10 Ez a hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti hófogórácstalpazat alkalmazásával, minthogy ennél az alátétlemez és a rácstalp burkolólemezének öszszeerősítése forrasztás nélkül történik, 15 illetve a forrasztásnak csak igen kicsiny szerep jut az összeerősítésnél. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosltási alakjában van feltüntetve és pedig az 20 1. és 2. ábra a hófogórácstalpazatnak két különböző kiviteli alakja, mindegyik felülnézetben, hosszmetszetben és keresztmetszetben, a 3. ábra egy harmadik kiviteli alak f elül-25 nézete, a 4. ábra ugyanannak hosszmetszete, az 5. ábra pedig ugyanannak keresztmetszete. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az 80 (a) alátétlemezen hosszúkás (b) nyílás van kivágva, melyen a hófogórács (c) talpvasa átbujtatható. A (b) nyílás két hosszanti éle mentén az (a) lemez sínvezetékszerű (d) peremmé van kigörbítve. 35 A (c) hófogórácstalpvasnak (f) burkolólemeze viszont két hosszéle mentén viszszagörbített peremmel bír, melynek segélyével az (f) burkolólemez rácsúsztatható a (d) sínvezetékre. A talpazat elhelyezésénél először a (c) hófogórácstalpvasat 40 erősítjük meg, azután az (a) alátétlemezt fektetjük le olymódon, hogy a (c) talpvas átbújik az alátétlemez (b) nyílásán. Ennek megtörténte után az (f) burkolólemezt ráhúzzuk a (d) sín vezetékre, miál- 45 tal a burkolat rögzítése minden forrasztás nélkül megtörtént, A (d) vezeték túlnyúlik a (c) talpvasnak felső szélénél és ezen a túlnyúló részen, mely a talplemez felső széléig is terjedhet az (f) burkolat 50 rá van verve az (a) alátétlemezre, úgyhogy ráfekszik annak síkjára és annak felső szélére is rá van függesztve. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (d) sínvezeték csak a (c) talpvas felső széléig 55 terjed ós a,z, (f) burkolólemeznek a talpvas felső szélén túlnyúló része ugyancsak rá van fektetve az (a) alátétlemezre és vagy annak felső szélére rá van függesztve vagy pedig az alátétre rá van 60 forrasztva. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) alátétlemezen nincs hosszanti nyílás kivágva, hanem a (c) talp vasnak befogadására az alátétlemezen a (g) horony van 65 a lemezből kipréselve. Az (a) lemeznek alsó (al) része azonban különálló darabból készül, mely utólag lesz az (a) lemezhez hozzá forrasztva, akkor, midőn már az alátétlemezt elhelyeztük oly módon, hogy 70 annak (g) hornyába beléfeküdt a (c) talpvas. Itt tehát maga, az (a) alátétlemez alkotja a burkolólemezt is, • Mind a három kiviteli alaknál elmarad a burkolólemeznek a talpvas mentén az 75 alátéthez való forrasztása, ez, a kényelmetlen és időrabló munka, mely a talpvas védelmét sohasem tudta kellően biz tosítani. ,