94002. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet önműködő karomkapcsolóknák a vertikális mozgás kiküszöbölésére

Megjelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 94002. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szerkezet önműködő karomkapcsolóknál a vertikális mozgás kiküszöbölésére. Knorr-Bremse Aktieng-esellsctiaft Berliii-Lichteiiberg-. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 23-ika. A találmány oly szerkezetre vonatkozik, mely az egymásba fogódzó karomkapcsolók vertikális mozgásának meggátlását célozza. 5 Ez a vertikális mozgás, mely lejtéstörésék fölötti menetnél ,vagy pedig a kapcsolófejeknek különböző járműterhelésektől eredő, különböző magassági helyzeténél esetleg előnyös lehet, a nyomólégfékveze-10 tékek, a gőzfűtési vezetékek, vagy az elektromos vezetékek számára való kapcsolószerveknek a kapcsolófejeken való elrendezését igen nehézzé teszi, miután a vertikális irányban elmozgatható, önműködő 15 karomkapcsolók alkalmazásánál az említett vezetékek kapcsolása oly segédberendezések alkalmazását tette szükségessé, melyek nem vettek részt a kapcsolófejek vertikális irányú elcsúszásaiban. 20 A jelen találmány az említett hátrányokat kiküszöböli, amennyiben az önműködő karomkapcsoló kapcsolófejeit, a záródás megtörténte után, függélyes irányban is elmozdíthatatlanul rögzíti egymásban. En-25 nek következtében már most ilyfajta kapcsolóknál a fentemlített vezetékek számára való kapcsolószerkezetek minden nehézség nélkül egyesíthetők a kapcsolófejekkel. A mellékelt rajzban a találmány alkalma-30 zási példája gyanánt, Willison-rendszerű karomkapcsoló van szemléltetve, melynek elreteszelése, a találmányra való tekintet nélkül, ismert módon történik. Az 1. ábra különböző magassági helyzet-35 ben egymással szembenálló, a záródást éppen megkezdő két (A) és (B) kapcsolófejet oldalnézetben, részben metszetben szemléltet. A 2. ábra ugyanazoknak a kapcsolófejek-40 nek felülnézete. A 3. ábra kapcsolási helyzetben lévő kapcsolófejeken át vett függélyes hosszmetszet. A 4. ábra a hozzátartozó felülnézet. Az 5. ábra ilyfajta kapcsolófej elölnézete. 45 A találmány lényeges jellemvonása az 5. ábrában részben pontozva szemléltetett, vízszintes (f) felület és az ehhez csatlakozó, tetőszerűen rézsútos (d) csúszófelület. Ez utóbbi arra szolgál, hogy külön- 50 böző magassági helyzetben egymással szemben álló két kapcsolófejnek a kapcsolásnál végbemenő egymásba fogódzását biztosítsa, míg a vízszintes felületnek feladata az, hogy meggátolja az egymásba fogódzó 55 kapcsolófejeknek relatív vertikális irányú elcsúszását. Hogy ez részletesen mily módon történik, az az alábbiakból tűnik ki: Kapcsolásnál, a kapcsolófej kis karmának mellső (a) pereme, ismert módon, a 60 nagy karomnak befelé rézsútosan futó, mellső (b) felületébe ütközik és ennek mentén csúszik, míg a kis karom mellső, vízszintes (e) felülete a másik kapcsolófejnek vízszintes (f) felülete alá nem kerül. 65 Ha a kapcsolófejek különböző magassági helyzetben álltak egymással szemben, amint ezt az 1. ábra feltünteti, akkor a (c) felület egyúttal a tetőszerűen rézsútos (d) felületen is csúszik. A kapcsolófejek, ebben 70 az esetben, vízszintes és függélyes elcsúszásból összetevődő mozgást végeznek egymáshoz képest. Záródás után a két kapcsolófej többé nem csúszhat el egymáshoz képest vízszintes irányban, mert a 75 (B) fejnek (f) felülete' az, (A) fej (e) felületén felfekszik, míg ez utóbbinak (f) felülete az előbbinek (e) felületére támaszkodik.