93994. lajstromszámú szabadalom • Előszárítóval ellátott kemence vízdús anyagok elégetésére

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93994. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Előszárítóval ellátott kemence, vízdús anyagoknak elégetésére. Ganz és Társa-Danubius gép-, wag'g'oii- és hajógyár Ií.-T. Budapest. A bejelentés napja 1926. évi május hó 1-je. Nagy víztartalmú anyagokat, mint pl. háziszemetet, kórházak vagy vágóhidak hulladékanyagait és hasonlókat, elégetésük előtt szárítani kell, mert eredeti állapotban 5 a rostélyra feladva, olv n ;i gv mennyiségű gőz képződését okozzák, hogy utóbbi az elégetés zavartalan keresztülvitelét megakadályozza és adott esetben a tüzet el is olthatja. Jobb minőségű tüzelőanyag hozzá-10 adásával és az elégetési levegő előmelegítésével, ugyan némileg segíteni lehet, de nagyobb víztartalmú anyagok a leírt módon egyáltalában el nem égethetők. Ismeretes már többféle rendszerű ke-15 mence, melyekben az anyag elégetése előtt előszárításnak vettetik alá. Azoknak azonban egyik hátránya, hogy kézi erőnek alkalmazását követeli, másik, hogy üzem közben a tüzelőtér egy nyílásának sza-20 baddá tételét teszi szükségessé, ami hideg levegőnek betódulását és annak ismert hátrányos következményét okozza. A leírt hátrányok pl. ama rendszereknél is fennforognak, melyeknél az anyag 25 a tüzelőtérben elrendezett rézsútos síkra feladva és a fölötte elhúzódó füstgázok által szárítva lesz. A szárított anyagot lapáttal a rostélyra lekaparni és utóbbin — szintén lapáttal — egyenletesen el kell osz-30 tani, miközben természetesen a tüzelőtérnek a lapát bevezetésére szolgáló nyílása nyitva áll és így beengedi a hideg levegőt. Ezen hátrányok az üzemet kétféle irányban hátrányosan befolyásolják, mert több 35 személyzet alkalmazását teszi szükségessé és a beeresztett hideg levegő által pedig csökken a tüzelőtér hőfoka. A jelen találmánynál a leírt hátrányok ki vannak küszöbölve és pedig azáltal, hogy a tüzelőtér fölött elrendezett és a füst- 40 gázok által átáramlott vagy körüláramlott előszárító, a tüzelőtérrel kívülről kezelhető zárószervvel ellátott nyílás útján össze van kötve, mely nyílásból, ha szabaddá tétetik, a szárított anyag közvetlenül a rostélyra 45 esik és a zárószerv, valamint a szárító szomszédos részének megfelelő alakítása folytán úgy irányíttatik, hogy a rostélyon egyenletesen lesz elosztva. Minden lapátolásnak és a tüzelőtér nyitásának szüksé- 50 gessége tehát elesik. Ezenkívül az előszárítónak a találmány szerinti alakítása, keverőkészüléknek egyszérű módon való alkalmazását, valamint az üzem könnyű szabályozását teszi le- 55 hetővé. További előnye a jelen találmánynak, hogy minden mozgó vagy mozgatandó részé kívülről kezeltetik, valamint, hogy semmiféle a tűzben lévő mozgó része nincs. 60 A mellékelt rajzok a találmányt képező kemence néhány foganatosítási alakját tüntetik fel és pedig összefüggésben az égési gázok által intendő gőzkazánnal. Az 1. számú ábra szerinti elrendezésnél 65 a füstgázok az anyag előszárítása céljából, az előszárítón keresztül áramolnak. (1) az alsó részében (2) üreges vaslemezekkel, ill. vasgyűrűkkel kibélelt tüzelőtér, (3) a kihúzható rostély, (4) a hamu befogadására 70 szolgáló (5) csappantyúval elzárt gödör, (6) a ventilátor, amely a (7)-nél a szabadból beszívott levegőt a nyilak irányában, először felmelegítése céljából a (2) lemezek üregein át és azután; a (3) rostélyon ke- 75 resztül a tüzelőtérbe nyomja.