93993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, valamint tartályok (edények,zsákok stb.) elektromos hatások folytán beálló káros vagy veszélyes anyagváltozások (robbanás,bomlás stb.) meggátlására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEggflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93993. SZÁM. — XVlII/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés, valamint tartályok (edények, zsákok stb.) elektromos hatások folytán beálló káros vagy veszélyes anyagváltozások (robbanás, bomlás stb.) meggátlására. Dr. Fischer Alajos vegyészmérnök Wien és Bücliler Vilmos főszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 3-ika. A fizikából ismeretes, hogy a száraz le­vegő rendes körülmények között a villa­mosságot rosszul vezeti, de bizonyos beha­tásokra vezetővé válik. Ez a jelenség tudva-5 levőleg a levegő ionizációja. Ily állapotban a levegő bizonyos közegeknek és testek­nek elektromos töltését elvezetni, illetve közömbösíteni képes. Azok az említett be­hatások, amelyek folytán a levegő ionizált 10 állapotba jut, igen különfélék: többek kö­zött ionizált levegő keletkezik akkor, ha a levegőn Röntgen-, Lénárd-, Becquerel-su­garak, továbbá rádium-sugarak, illetve radioaktív anyagokból kiinduló sugarak ha-15 tolnak át, valamint hasonló hatást idéz elő a rövid hullámú, ibolyántúli sugárzás is. Eddigelé a levegő ionizációját csupán tudományos vizsgálatokra, nevezetesen egy­felől a radioaktív testek mennyiségének, 20 másfelől a légköri elektromosság (atmosz­ferikus potenciálkülönbségek) meghatáro­zására alkalmazták, de nem gondoltak e sajátos jelenségnek gyakorlati alkalmazá­sára, vagyis ipari előnyök elérésére. 25 Ismeretes továbbá, hogy bizonyos anya­gok környezeti elektromos behatások foly­tán káros, sőt veszélyes változásokat szen­vednek (bomlás, robbanás vagy más vegyi átalakulások), melyek folytán bizonyos ese-30 lekben az illető anyagok részben vagy egészben hasznavehetetlenné válnak. Leg­első sorban azonban a veszélyes, sokszor végzetes hatású robbanások jönnek tekin­tetbe. így pl. a lőpornak és más könnyen; 35 gyulladó anyagoknak kezelésénél, főleg az áttöltés, feldolgozás, tárolás és szállítás al­kalmával a legmesszebbmenő és hatósági­lag legszigorúbban előírt óvintézkedések és berendezkedések ellenére is könnyen kö­vetkezhetnek be robbanások, melyeknek 40 oka dörzselektro'inosságban, illetve villa­mos töltésekben rejlik, amelyek sokszor észre sem vehető szikrák révén az anyag m eggy u 11 ad á sát okozzák. A találmány szerint a szóbanforgó hát- 45 rányokat és veszélyeket azzal előzzük meg, hogy az illető anyagot környező levegőt ionizáljuk és ezen ionizált levegő révén a veszélyes villamosságot elvezetjük, illetve közömbösítjük, még mielőtt az elektromos 50 töltések folytán oly potenciálkülönbségek állhatnának be, melyek szikraképződésre adnak alkalmat. Magát a levegő ionizációját tetszőlegesen, az említett sugárzásoknak magában véve 55 ismeretes módszerek szerinti előidézésével vihetjük keresztül. Ezeken kívül azonban a találmány szerinti eljárásnak előnyös foganatosítási módja szerint az ionizálást aránylag olcsón oly módon végezhetjük, 60 hogy az illető anyagot tartalmazó edénye­ket stb. az ionizálást előidéző anyagba, pl. rádiumtartalmú oldatba bemártjuk vagy azzal bekenjük; e célra tehát rádiumtar­talmú impregnálószer, rádiumtartalmú 65 festék, — kenoe vagy — lakk stb. alkal­mazható. Eljárhatunk akként is, hogy abban a térben, melyben a könnyen gyul­ladó anyagot kezelik, magában véve ismert módon rádium-emanációt terjesztünk szét. 70 Ezen célból az illető helyiség falait vagy még a szóbanforgó anyagok kezelésére és

Next

/
Oldalképek
Tartalom