93988. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható transformátor

— 2 — E2 1 = E 31 + Ss 2 a21 S22 E E 31 . . .6. 22 — „ | S3 1 + s8 2 A (dl) és (d2) tekercsek ellenkapcsolá­sánál szekunder feszültség gyanánt a 5 következő adódik: E, EM E, E„ = E Ssi S«2 SS1 "I- S 3 2 Ha a két szekunder résztekercs menet­számait egymással egyenlővé tesszük, 10 akkor S21 == S 22 tehát a 7. egyenlet a következő egyszerűbb alakot veszi fel: 8. 15 E2 = E . SS 1 + S *2 A következő táblázatos összeállításból pl. a 8. egyenlet esetére látható, hogy az s3 1 ós s3 2 menetszámok változtatása miképen befolyásolja a szekunder fe­szültséget. 20 Össz­fesziiltség Részfeszültségek 20 S31 : S 3 2 ®2 E2 2 E2 1 1. —3 1 2,0 E 1,50 E 0,50 E 2. —5 1 1.5 E 1,25 E 0.25 E 3. ex-1 1,0 E 1,00 E 0 4. 3 1 05 E 0,75 E —0,25 E 25 5-1 1 0 0,50 E —0,50 E 6. 1 3 -0,5 E 0 25 E —0.75 E 7. 1 oc —1,0 E 0 —1,00 E 8. 1 —5 —1,5 E -0 25 E -2,25 E 9. 1 —3 —2,0 E —0,50 E —1,50 E 30 E példa 5. fokozatában a fluxusok mindkét részmagban ugyanazok. A 3. fo­kozatnál az (fl) vezérlőtekercs rövidre van sérva, az (f2) pedig nyitott. Az 1. és 2., valamint a 8. és 9. fokozatnál az 35 (fl) és (f2) tekercsek párhuzamos kap­csolása soroskapcsolásba ment át. Saját­szerű itt a fluxus lefolyása, mely a rész­magvak egyikében megfordul. Így pl. a 2. fokozatánál az (al) részmag vezette 40 fluxus = 0.25 N, míg az (a2) rész­mag a következő fluxust vezeti: N2 • 1,25 N; az összfluxus változatlanul N. A 7. egyenletben kifejezésre jutó nagy szabályozhatóság azzal bővíthető, hogy a 45 két vezérlőteke-reset egymással nem köz­vetlenül, hanem változó áttételi viszonyú takaréktranszformátoron vagy közönséges transzformátoron át kapcsoljuk. Ezen áttételi viszonyt a következő egyenlettel 50 definiáljuk: E3 2 = a . E81 Itt ÉS 2 a közbenső transzformátornak az (f2) veziérlőtekeroshez csatlakozó olda­lán uralkodó feszültséget, É3 1 a köz- 55 benső transzformátornak az (fl)-hez csat­lakozó oldalán uralkodó feszültséget je­lenti. Az „a" tényező tetszőleges pozitív és negatív értéket vehet fel. E kapcsolásnál a szekunder tekercs fe- 60 szültsége a következő: E2 = E a • 83 1 S,9 ^ • S S1 -"t- ®3 2 A szabályozásnak két lehetséges alakja, nevezetesen az s3 1 és s3 2 menetszámok változtatása, avagy az „a" tényező vál- 65 toztatása külön-külön vagy közösen al­kalmazható. Ugyanez áll a következő kapcsolásra: Ha ugyanis a vezérlő körbe Ea járulékos feszültséget vezetünk be, akkor további szabályozási lehetőségek 70 adódnak, amelyeket i' r R az esetre, ha a következő egyenlet jelle-22 21/ mez: E« E ' ss l + + 2 Ez . + . 10. 75 S31 ~t~ S 3 2 Ez az eset pl. akkor is érvényre jut, ha valamely többfázisú transzformátor ve­zérlőtekercseit egymással láncolatosan kötjük össze. A 10. egyenletben Ez bár­mily tetszőleges vektoriális helyzetet ve- 80 het fel. Megjegyzendő még, hogy a szabályo­zásba bevonhatjuk ellenállásoknak, foj­tócsévéknek vagy kapacitásoknak a ve­zérlő körbe való bekapcsolását is, ame- 85 lyek akár az (fl) és (f2) tekercsek kö­zötti összeköttetésekben, akár az (fl) és (í'2) tekercsekhez vagy ezek részeihez párhuzamosan vannak elrendezve. További foganatosítási példa látható a 90 2. ábrán, ahol is a (dl) szekunder rész­tekercs el vain hagyva; egyébként ez az ábra az (al) és (a2) részmagvakkal, a (c) primer tekerccsel, az (fl) és (f2) vezérlő­tekercsiefckel ugyanazon alkatrészeket 95 mutatja, mint az 1. ábra. (b, b)-vel az egy- vagy többfázisú transzformátor jár­mai vannak jelölve. A szabályozási eljárás ugyanaz, mint előbb. A vezérlőtekercsek segélyével az 10( állandó értéken maradó N összfluxust önkényes arányban osztjuk fel a két (al) és (a2) részmagra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom