93977. lajstromszámú szabadalom • Nyomtató lap az offset-nyomtatási eljáráshoz
Megjelent 1930 . évi február hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93977. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Nyomtatólap az offset-nyomtatási eljáráshoz. Trist Arthur Ronald vegyészmérnök London. A bejelentés napja 1927. évi január hó 22-ike. Angolországi elsőbbsége 1926. évi január ho 28-ika. A találmány az úgynevezett offsetnyomtatási eljárás számára való nyomtató lapokra vonatkozik és egyik célja olyan lapok létesítése, melyek a nyorn-5 tatófelületre kevésbé károsan hatnak, mint az erre a célra ismert lapok. A találmány további célja oly lap létesítése, mely a nyomtatófelületről felvett festéket az isimert lapoknál könnyebben adja át. 10 A találmány továbbá oly nyomtatólap előállítását célozza, melyet a nyomdai festék alikatrészed, az üzemszerű használat és az általános kezelés kevésbé támadnak mieg, mint az eddigieket. 15 Eddig az offsetinyoimáshoz használatos nyomtatólapokat csaknem kizárólag gummiból készítették, mely számos hátránya ellenére a legjobb eredményeket adta. Ismeretes, hogy olajok vagy zsírok a 20 gnmimira fizikai vagy kémiai vagy mindkét rendbeli okokból károsan hatnak és ezért oly tárgyakat, melyek gummit tartalmaznak, olajos anyagokkal való érintkezéstől lehetőleg meg szokás védeni. A 25 legtöbb szokásos nyomdai festék olajokat tartalmaz. és a gyakorlat azt mutatta, hogy ez a körülmény a guminilap tulajdonságait igen kedvezőtlenül befolyásolja, amennyiben az anyag ragadóssá 30 válik, nyomtatófelületként alkalmatlan lesz és végül tönkremegy. Ezenfelül számos anyag, természeténél vagy struktúrájánál fogva bizonyos reájuk felvitt rétegektől, pl. festékrétegek-35 tői többé-kevésbé könnyein elválik, ha az illető anyagot más felületeikkel hozzuk érintkezésbe. Némely anyagnál ez könynyen és tökéletesen vagy csaknem tökéletesen, másoknál viszont nehezen vagy 40 csak részben következik be. Az offsetnyomáshoz rendszerint használt gummilapok gyakorlatilag az utóbbi csoporthoz tartoznak, amennyiben a reájuk felvitt festéknek nagy részét visszatartani törekszenek. Azok a kísérletek, 45 amelyeknél ezen jelenség kiegyenlítésére azon minimális fesitékmennyiségiet, mely a nyomtatófelületről a gummilapra vitetik át, növelték, azzal az eredménnyel jártak, hogy a nyomás élessége szenve- 50 dett, illetve a nyomás elmosódott vagy bepiszkolódott. Azt találtam továbbá, hogy a nyomtatólap előállításához használt gummi kellő kikészítéséhez és vulkatnizálásához szük- 55 séges kén a nyomtatóf elület anyagát szintén tönkreteszi, mert ha ez a felület ezüstből vagy rézből vagy bizonyos más fémekből készül, akkor szulfidok képződnek és a felület korroziója következik be. Ha a 60 nyomtatófelület kolloidális anyagokból, pl. fehérjéből vagy enyvből áll, akkor más tekintetben mutatkoznak nehézségek, amennyiben ezen kolloidális anyagok és a gummi egymásra behatnak, ami szintén 65 a nyomtatófelület elpusztulásához vezet. A gummi mindezen hátrányai ellenére a gummi kedvező fizikai tulajdonságaira és rugalmassági együtthatójára való tekintettel eddig a gummit tartották a 70 legalkalmasabb anyagnak a nyomásnak a nyomtatófelületről a nyomtatandó felületre való átviteliére. A fent ismertetett hátrányok elkerülésére ajánlották már az offsietny omláshoz 75 használt gummilapok felületének átlátszó, gelatinozus, közömbös oldattal való bevonását, mely oldait azáltal készült, hogy kazeint, legumint, sikért vagy fibrint,