93974. lajstromszámú szabadalom • Meredekcsöves kazán magasnyomású gőz számára

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93974. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Meredekcsöves kazán magas nyomású gőz számára. Schmidt'sche Heissdampfg-esellschaft m. b. H. Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1926. évi november hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi január hó 20-ika. A találmány tárgya 30—60 atm.-ú és ennél is nagyobbnyomású gőznek a fej­lesztésére szolgáló, meredekcsöves kazán, mely csak két fűtőgázhuzammal és a má-5 sodik fűtőgázhuzamban egymás felett el­rendezett túlhevítővel, tápvízelőmelegítő­vel és adott esetben légelőmelegítővel bír. Ily meredekcsöves kazánok különösen al­kalmasak magasnyomású gőz fejleszté-10 sére, mert itt a vízteret lényegesen csök­kenthetjük, mivel a víznek és a kazán anyagának magas hőmérséklete, vala­mint a meredek csőnyalábnak magában véve aránylag nagy vastömege miatt a 15 melegfelhalmozóképesség itt lényegesen nagyobb, mint az alacsonyabb nyomású meredekcsöves kazánnál. Az ily magas­nyomású kazán számára lényeges köve­telmény az, hogy a fejlesztett magasnyo-20 mású üzemgőznek a túlhevítése helyesen és a tápvízelőmelegítésétől — melynek ugyancsak szabályozhatónak kell lennie -— függetlenül legyen szabályozható. Ezen feltétel nincsen teljesítve, ha — mint az 25 egy, a megadott típusú ismeretes mere­dekcsöves kazánnál fennforog — térmeg­takarítás céljából a második fűtőgáz­huzam közvetlenül az első fűtőgázhuzam­hoz csatlakozik és a túlhevítőt, valamint 30 mindkét előmelegítőt közvetlenül egy­másra következően foglalja magában. Ezen esetben a túlhevítésnek és az elő­melegítésnek a szabályozása a kazán ter­helésétől és a gőzfejlesztés változásától 35 függetlenül nem lehetséges. Ezen függet­len szabályozás a kis teret elfoglaló ki­vitel előnyének érintése nélkül a talál­mány szerint azáltal érjük el, hogy az első ós a második fűtőgázhuzam között egy, több fűtőgázhuzammal bíró kazánok- 40 nál már ismeretes üres tér van beiktatva, amelybe, a két szabályozószerv között, egy közbenső tér torkoll, mely a második fűtőgázhiizamban a túlhevítő és a tápvíz­előmelegítő között van beiktatva és 45 ugyancsak szabályozószervekkel van el­látva. Az éppen ily nagynyomású gőznél kívánatos, lehetőleg nagy túlhevítésnek az elérése céljából igen előnyös kivitel az, hogy a túlhevítő egy elő- és egy utótúl- 50 hevítőre van osztva és csak a második íűtőgázhuzamba beépített túlhevítőrész szolgál a túlhevítésnek az említett elren­dezés segítségével való szabályozására. Ezen foganatosítási alaknál továbbá kii- 55 lönösen előnyös az első fűtő gázhuzamban fekvő túlhevítőrésznek hőkicserélőcsöveit a kazáncsövekkel egyírányban haladóan, azaz a fűtőgázáramnak az irányában, a második fűtőgázhuzamban fekvő túl- 60 hevítőrésznek hőkicserélőcsöveit, vala­mint a tápvízelőmelegítőnek csöveit pe­dig a tutőgáz áramlási irányára merő­legesen elrendezni. Ezen elrendezés a huzamveszteségnek a 65 csökkentése által való kedvező huzam­viszonyokra vonatkozólag különösen ked­vező, a fűtőgázoknak a fűtőfelülettel és az első fűtőgázhuzamban levő a túlhevítő­felülettel való zavartalan párhuzamos 70 áramlása miatt, mely okból ez az elren­dezés a víz- és túlhevítőcsöveknek foko­zott tartósságot ad, dacára a magas nyomóigénybevételnek és az ezen huzam­ban uralkodó magas tűzgázhőmérséklet- 75 nek. A második fűtőgázhuzamban ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom