93973. lajstromszámú szabadalom • Kihordó szerkezet aknák számára, kiváltképen nagydarabos mész égetéséhez

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93973. SZÁM. — XVlI/d. OSZTÁLY. Kihordószerkezet aknák számára, kiváltképen nagydarabos mész égetéséhez. Sobek Emánuel iparos Wien. A bejelentés napja 1926. évi november hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi november hó 28-ika. Aknák, silosok stb. kiömlési végét töl­cséralakúra, a kiömlőnyílást pedig lehető­leg kicsire szokás készíteni. Mészégető­kemencéknél ezzel még azt a célt is el-5 érik, hogy nyomólevegővel való üzemnél az akna könnyen zárható el légmentesen. A tölcséralakú kifolyás nagyon magas kell, hogy legyen, minthogy az csak cse­kély kúposságúra készíthető, hogy az 10 anyagnak a kilépőnyílásban való torló­dása elkeríiltessék. Az anyag az aknában, a tölcsérben (mely hirtelen átmenetet ké­pez a teljes aknakeresztmetszetből a szűk kifolyási keresztmetszetbe) és a szűkített 15 kiömlőnyílásban nem süllyed olymódon, azaz rétegenként, amint az sok esetben kívánatos. Az anyagnak a mészkemencék­ben való ezen rendszertelen süllyedése még azzal a hátránnyal jár, hogy a felső, 20 még nem teljesen készre égetett anyag­rétegek előre sietnek és az alsó, már készre égetett agyagrétegekkel kevered­nek és hogy az anyag a tölcsérből való ki­lépésnél abban megszorul, minthogy az 25 aknában levő anyagoszlop egész súlya a. kiömlőtölcséren nyugszik. A találmány értelmében e hátrányok elkerülése céljából az akna kikömlő töl­csérjében helytálló (sík vagy görbült) te-30 relőlapok vannak elrendezve, melyek szö­get zárnak be egymással és a belépési ke­resztmetszettől, hol célszerűen sugár­irányban találkoznak, egészen a kiömlő­nyílásig terjednek, mimellett utóbbit sza-35 badon hagyják oly célból, hogy az akná­ból kilépő anyagot egyes sugarakra osz­szák és rétegenként, vetődés nélkül, egyenletesen a kiömlőtölcsér torkolatához vezessék és azon szorulás nélkül kibocsás 40 sák. Emellett a kiömlőtölcsér az aknában felette lévő anyagoszloptól részben teher­mentesíttetik. A rajzon a találmány szerinti készülék­nek egy kiviteli alakja van példaképpen feltüntetve, az 45. 1. ábra az akna ki ömlőnyí lásának tá v­lati képét, a 2. ábra pedig annak felülnézetét mu­tatja. A (rajzon fel nem tüntetett) tetszés- 50 szerinti keresztmetszetű akna szokásos módon van kiképezve, úgyszintén az (a) kiömlőtölcsér is, melynek kiömlőnyílása erősen szűkül. A kiömlőtölcsérben több, de legalább két (b) terelőlap van elren 55 dezve, melyek síkalakúak, vagy a szük­séghez képest görbültek is lehetnek. A (b) terelőlapok az (a) kiömlőtölcsér belépési keresztmetszetétől, hol sugárirányban ta­lálkoznak, lefelé nyúlnak a (c) kiömlő- 60 nyílásig, melyet azonban szabadon hagy­nak, mimellett egymással szöget zárnak be. Mindegyik terelőlap célszerűen ha­rántirányban fekszik a megelőző és a kö­vető terelőlaphoz képest. Az aknában fel­halmozott anyagoszlop most már nemcsak az (a) tölcsér falán, hanem részben a (b) terelőlapokon is nyugszik, mely utóbbiak tehát a tölcsért tehermentesítik, mint­hogy az aknában lévő anyagoszlop súlyá nak egy nagy részét felveszik. Az aknából a kiömlőtölcsérbe jutö anyag nemcsak középen süllyed rendszer­telenül és akadálytalanul a kiömlő torko­.latig, mint az eddigi tölcséreknél, hanem 75 a széleken is, tehát az anyag nem szorul meg a tölcsérben, sem a kiömlőnyílás fe­lett. A kiömlőtölcsér konusza, ellentétben az eddigi tölcsérekkel, sokkal nagyobb­szögű lehet, így tehát az egész készülék 80 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom