93964. lajstromszámú szabadalom • Rostély

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93964. SZÁM. — Ve/2!, OSZTÁLY. Rostély. Muchka József mérnök és vezérigazgató Wien. A bejelentés napja 1927. évi február hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1926. évi április hó 22-ike. A magasságirá.nybian egymáshoz képest eltolt rostélynidakkal bíró rostélyok, amelyeknél két, különböző magasságban fekvő rostélysík van alkotva és a felső 5 rostélysík rúdjai az alsó rostélysík ros­télyrudait bizonyos hézag fennhagyásával túlfödik, már ismeretesek. K/.eknél a ros,­télyoknál a fejmagassággal magasabban fekvő felső rostély rudak által alkotott, 10 rostélyfelület, szolgál a,z elégetésre,, vagyis ez a tulajdonképeni rostélyfelület, míg az alsó rositélyfelüleit az, elégést tökélete­sebbé tevő levegőörvénylés létrehozására szolgál. Ezektől a rostélyoktól a talál-15 mány szerinti rostély abban különbözik, hogy széles fejrésszel és hosszú nagy hűtőbordákat alkotó gerincekkel bíró T-tartókból van összetéve, melyek között ezen tartók fejrészeit légrések fennha-20 gyásia mellett részben túlfedő, célszerűen keskenyebb fejrészekkel bíró T-alakú se­gédtartók úgy vannak elrendezve, hogy a segédtartók fejrészei alatt fekvő, az, el­égetésre szolgáló1 rostély felület a bordák 25 által létesített, valamint az, alulról jövő közvetlen, levegő által léteisitett hűtés mel­lett felülről még az, izzáisi térben is köz­vetlen légihűtésinek van kitéve. A talál­mány szerinti rostélynál ily módon a fej-30 részeikkel magasabban fekvő tartók csak segédeszközül szolgálnak ahhoz,, hogy a rostélyrudak, melyekein a,z elégés létre­jön és melyeik alulról az égési levegővel közvetlenül vannak hűtve, felülről is le-35 vegőhűtésmek tétessenek ki. A segédtar­tók ennek folytán keskenyebb tartókból építhetők, mint a tulajdonképeni rostély­rudak. Ennek következtében a segédtar­tók által alkotott holt rostélyfelület lé­nyegesen megkisebbíthető; ezenfelül kes- 40 keinyebb segédtartók hűtőbordák által könyebbem hűthetők, mint, szélesek. A rajz, 1. és 2. ábrája a, találmány sze­rinti rostélynak egy kiviteli példá ját mu­tatja, melynél a rostélyfeilületet, alkotó 45 tartók helytállóan, a, siegédtartók azonban elállítiiatóan vannak, ágyazva, mely el­állíthat,óság által a szabad rostélyfelület változtatható, illetve szabályozható. A rostély pálya, illetve a, rostélyfelület 50 két (a, b) részből áll, melyek mindegyike a hosszirányban két (c, d) részre van osztva. Az (a,, b, c, d) résziek mindegyike a például T-alakban kiképezett (1) alap­vagy nyeregrudak rendszeréből és a pél- 55 dául ugyanúgy alakított, célszerűen azon­ban keskenyebbre méretezett (2) segéd­vagy lovasirudak rendszeréből áll, melyek a nyeregrudak között vannak elrendezve és ezeket részben túlfödik: olymódon, hogy 60 mindegyik nyereigrúd felett vízszintesen vagy ferdém haladó (3) lég rések keletkez­nek, amelyeken át az égési levegő a, ros,­télypályán fekvő tüzelőanyaghoz minden egyes nyeregrúd mindkét oldala felől 65 hozzájuthat. A rostélypályán tehát min­den egyes nyeregrúd kétoldali levegő­hoz, závezeitéBsel bíró rostélyelemet alkot. A rajzon feltüntetett kiviteli példánál a nyereígrudak helytállóan vannak elren- 70 dezve és a (2) segódrudak a szabad ros­télyfelület válto'ztatáisia, illet vei szabályo­zása céljából a magiasságirányban elállít­hatóan vannak ágyazva., úgyhogy a (3) légrés a lovasrudak elállítása által meg- 75 növelhető. Ez az elrendeiaés különösen alsó széllel táplált tüzeléseknél előnyös; ezeknek a tüzeléseknek többnyire meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom