93944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás centrálprojektioknak oertogonál projektiókká való átalakítására

Meg-jelent 1930. év

i február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93944. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Eljárás centralprojektióknak ortogonal projektiókká való átalakítására. Brock & Weymouth Incorporated. Philadelphia. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 21-ike É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1925. évi junius hó 23-ika. A találmány eljárás kiemelkedő pontokból (beleértve a légi járművekről készített fényképek optikai középpontja) készített ortogonális térképvázlaton a kontur-5 vonalaknak és a fényképlemezeken látható pontoknak a térképvázlat léptékében való pontos helymeghatározására; általánosan szólva, az eljárás abban áll, hogy a kontúrvonalakkal ellátott fényképlemezt 10 úgy vetítjük a térképvázlatra,, hogy a vetített lemez optikai centrumja összeesik a térképvázlaton való helyzetével és hogy a lemez centrumából egy kiválasztott második kiemelkedő ponthoz húzott vonal 15 Összeesik a vázlaton ugyanezen pontját összekötő vonallal, mire a vetítés léptékét helyesbítjük mindaddig, míg a második kiemelkedő pont a vetítésinél össze nem esik a vázlaton meghatározott helyzeté-20 vei és megrajzoljuk az ezen a ponton és más, azzal szomszédos pontokon átmenő kontúrvonalat a vázlaton, azután pedig a íénykéiplevetiítés léptékét megváltoztatjuk, hogy megfeleljen az így megrajzolt 25 kontúrvonal és a lemeznek egy másik kontúrvonala közötti ismert magasság különbözetnek, azután pedig kihúzzuk a vázlaton az így megállapított második kontúrvonalat. 30 Tekintve, hogy — ami a legállalánosabb eset — ortogonális térképet akarunk ké szíteni egymást fedő fényképek sorozatából, amelyek egyes részein kontúrvonalak vannak berajzolva, az eljárás magában 35 foglalja a térképvázlatnak a képek sorozatán feltüntetett terepről ismert módon való készítését, amelyen aztán meghatározzuk a kontúrvonalakkal ellátott lemezek optikai középpontjainak megfelelő 40 pontok helyzetét és egy vagy több, mind egyik lemezen előforduló kiemelkedő pontot, aztán pedig a fentebb leírt módon kihúzzuk a térképvázlaton mindegyik lemea kontúrvonalait. Tudvalevő, hogy az ugyanazon víz- 45 szintes síkban elhelyezett tárgyi pontok fényképe alakra nézve azonos, ugyanazon tárgyi pontok ortogonális vetítésű képével, következéskép valamelyik kontúrvonal alakja ortogonális térképen meg fog 50 egyezni a fényképlemezen berajzolt kontúrvonallal. Minthogy továbbá az egymásután következő kontúrvonalak 'mindinkább közelebb feküsznek a lencséhez, a magasabban fekvő szintvonalak mind na- 55 gyobb és nagyobb léptékben vétetnek fel a fényképen. Ennélfogva csak a magasabb szintű kontúrvonalak tényleges léptékét a,z alapsíkhoz, felvett léptékhez mérten kell redukálnunk, hogy az, Összes kon- 60 túrok a kellő léptékben és alakban jelenjenek meg és megfeleljenek az ortogonális térképrajznak. Olyan eljárások, amelyekkel a terepről készült fényképpárokon előforduló kiválasztott pontok helyzete, vala- 65 mely, ezen fényképekből szerkesztett térképvázlat ortogonális projektlóin helyesen meghatározhatók, ismeretesek. Belátható tehát, hogy ha egy ilyen pontot tartalmazó kontúrvonal olyan léptékben ve- 70 títtetik, hogy annak fényképe helyzetre nézve összeesik a felvetett helyzettel, akkor ugyanazon kontúrvonal összes többi pontjai, helyes ortogonális helyzetükben Vietíttetnek s ekkor berajzolhatok a tér 75 képbe, még pedig helyes relatív helyze tűkben. A találmány legjobban megérthető lesz a rajzokkal kapcsolatos alábbi leírásból, amely rajzokon: Az 80