93944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás centrálprojektioknak oertogonál projektiókká való átalakítására

Meg-jelent 1930. év i február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93944. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Eljárás centralprojektióknak ortogonal projektiókká való átalakítására. Brock & Weymouth Incorporated. Philadelphia. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 21-ike É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1925. évi junius hó 23-ika. A találmány eljárás kiemelkedő pontok­ból (beleértve a légi járművekről készített fényképek optikai középpontja) készített ortogonális térképvázlaton a kontur-5 vonalaknak és a fényképlemezeken lát­ható pontoknak a térképvázlat léptékében való pontos helymeghatározására; általá­nosan szólva, az eljárás abban áll, hogy a kontúrvonalakkal ellátott fényképlemezt 10 úgy vetítjük a térképvázlatra,, hogy a ve­tített lemez optikai centrumja összeesik a térképvázlaton való helyzetével és hogy a lemez centrumából egy kiválasztott máso­dik kiemelkedő ponthoz húzott vonal 15 Összeesik a vázlaton ugyanezen pontját összekötő vonallal, mire a vetítés léptékét helyesbítjük mindaddig, míg a második kiemelkedő pont a vetítésinél össze nem esik a vázlaton meghatározott helyzeté-20 vei és megrajzoljuk az ezen a ponton és más, azzal szomszédos pontokon átmenő kontúrvonalat a vázlaton, azután pedig a íénykéiplevetiítés léptékét megváltoztat­juk, hogy megfeleljen az így megrajzolt 25 kontúrvonal és a lemeznek egy másik kontúrvonala közötti ismert magasság különbözetnek, azután pedig kihúzzuk a vázlaton az így megállapított második kontúrvonalat. 30 Tekintve, hogy — ami a legállalánosabb eset — ortogonális térképet akarunk ké szíteni egymást fedő fényképek sorozatá­ból, amelyek egyes részein kontúrvonalak vannak berajzolva, az eljárás magában 35 foglalja a térképvázlatnak a képek soro­zatán feltüntetett terepről ismert módon való készítését, amelyen aztán meghatá­rozzuk a kontúrvonalakkal ellátott leme­zek optikai középpontjainak megfelelő 40 pontok helyzetét és egy vagy több, mind egyik lemezen előforduló kiemelkedő pon­tot, aztán pedig a fentebb leírt módon ki­húzzuk a térképvázlaton mindegyik lemea kontúrvonalait. Tudvalevő, hogy az ugyanazon víz- 45 szintes síkban elhelyezett tárgyi pontok fényképe alakra nézve azonos, ugyanazon tárgyi pontok ortogonális vetítésű képé­vel, következéskép valamelyik kontúr­vonal alakja ortogonális térképen meg fog 50 egyezni a fényképlemezen berajzolt kon­túrvonallal. Minthogy továbbá az egymás­után következő kontúrvonalak 'mind­inkább közelebb feküsznek a lencséhez, a magasabban fekvő szintvonalak mind na- 55 gyobb és nagyobb léptékben vétetnek fel a fényképen. Ennélfogva csak a maga­sabb szintű kontúrvonalak tényleges lép­tékét a,z alapsíkhoz, felvett léptékhez mér­ten kell redukálnunk, hogy az, Összes kon- 60 túrok a kellő léptékben és alakban jelen­jenek meg és megfeleljenek az ortogonális térképrajznak. Olyan eljárások, amelyek­kel a terepről készült fényképpárokon elő­forduló kiválasztott pontok helyzete, vala- 65 mely, ezen fényképekből szerkesztett tér­képvázlat ortogonális projektlóin helye­sen meghatározhatók, ismeretesek. Belát­ható tehát, hogy ha egy ilyen pontot tar­talmazó kontúrvonal olyan léptékben ve- 70 títtetik, hogy annak fényképe helyzetre nézve összeesik a felvetett helyzettel, akkor ugyanazon kontúrvonal összes többi pontjai, helyes ortogonális helyzetükben Vietíttetnek s ekkor berajzolhatok a tér 75 képbe, még pedig helyes relatív helyze tűkben. A találmány legjobban megérthető lesz a rajzokkal kapcsolatos alábbi leírásból, amely rajzokon: Az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom