93941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrány, illetve kátrányolajoknak a fenoloktól való megtisztítására tiszta fenólkeveréknek egyidejű nyerése mellett

Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93941. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kátrány-, illetve kátrány olaj oknak a fenoloktól való megtisztítására tiszta fenólkeveréknek egyidejű nyerése mellett. Dr. Kárpáti Jenő vegyészmérnök, kir. kísérletügyi állomás vezető-fő végy ész és Hübsch M. György m. kir. kormányfő tanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 15-ike. Kátrányoknak a fenoloktól való meg­tisztítása során már megvolt az a törek­vés, hogy a kátrány fenólmentesítésével egyidejűleg tiszta fenolokat nyerjenek. 5 Ezt a feladatot vegyszerek alkalmazásá­val már megoldották, a vonatkozó eljárá­sok azonban a gyakorlati igényeknek nem feleltek meg, mert az ipar a szükségelt és kellőkép nem regenerálható vegyszerek 10 költségeit nem bírja el. Fizikai tisztítóeljárásokat szintén java­soltak már, így felhasználták a tömény etilalkoholnak azt a tulajdonságát, hogy a kátrányoknak savi hatású alkatrészeit, 15 főként a fenolokat igen jól, a szénhidro­géneket viszont kevéssé oldja. Kielégítő eredmények azonban ezúton sem voltak elérhetők, egyrészt, mert a kátrány-szén­hidrogénekben mégis visszamarad jelen-20 tékeny mennyiségű fenól, másrészt mert a nyert alkoholos fenóloldat ugyancsak sok (20—25%-nyi) szénhidrogént tartalmaz, tehát további kémiai finomításra szorul, Egy további javaslat arra irányul, hogy 25 a fenolokat a kátrányból túlhevített víz­zel vonják ki. Kereken 40 légköri nyomá­son és 225° körüli hőmérséklet alkalma­zásával tényleg sikerült kvalitative igen jó eredményeket elérni, azonban az igen 80 nagy nyomásnak és magas hőmérséklet­nek alkalmazásával együttjáró nehézsé­gek, valamint a nagy berendezési és üzemi költségek ennek az eljárásnak ipari felhasználhatóságát teljességgel kizárják. 35 Kísérleteim során kitűnt, hogy ha a nyersanyagot (kátrányt, kátrányolajokat, vagy más kátrányszármazékokat) csekély túlnyomáson (pl. 1.5—6 atm.) és viszony­lag alacsony hőmérséken (pl. 100—150°) a fenolok oldószereinek vizes oldataival, pl, 40 vízzel hígított metil-, etil- vagy propil­alkohollal, acetonnal, formaldehid- vagy aeetaldehiddel stb. jól összekeverjük s utána a hőfok és nyomás fenntartásával pár pillanatig pihenni hagyjuk, akkor a 45 reakcióedény tartalma két rétegre külö­nül el, amelyek egyike a kátrány-szén­hidrogéneket, a másika pedig a kátrány­ból a vizes oldószer által kioldott fenolo­kat tartalmazza. Ha már most a fenolokat 50 tartalmazó vizes oldószerréteget lebocsát­juk és lehűtjük, ez ismét két, egy alsó, tiszta fenolokból álló és egy felső, a vizes oldószert tartalmazó rétegekre különül el. Az oldószert ezután ismét visszavezetjük 55 a fenoltól mentesítendő kátrányba s az eljárást mindaddig folytatjuk, amíg a reakcióedényben foglalt kátrány már csakis neutrális kémhatású, tisztán szénhidrogénekből álló olajokat tartal- 60 maz. A kísérletek szerint a vizes oldószer, pl. 50%-os alkohol, először a legerősebben savi hatású, azután fokozatosan a gyen­gébben savhatású fenolokat oldja ki, úgy- 65 hogy ilykép módunkban áll az egyes fenólféleségeknek elkülönítése már a ki­vonás folyamán, tehát külön frakcioná­lási művelet nélkül is. Az oldószerek tág határok között vá- 70 laszthatók; bármely oldószer használható, amely egyrészt a fenolokat jobban oldja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom