93940. lajstromszámú szabadalom • Forgó sarus váltó
Meg-jelent 1930 . évi február hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93940. SZÁM. — V/a. OSZTÁLY. Forgó sarus váltó. Yereinigte Stahlwerke Aktiengresellschaft Bochumer Yerein cég1 Bochum. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 28-ika. A találmány oly forgó sarus váltókra vonatkozik, amelyeknél a nyelvlábnak a forgó saruval való szilárd és tartós összeköttetését azáltal érjük el, hogy a nyelv-5 lábat szorítószelencék vagy szorítóékek szorítják erősen a megfelelően kimunkált saru lem ezre. A találmány értelmében az ilyen váltók• nál a sarulemeznek az alaplemezzel való 10 szilárd és tartós összeköttetését is elérjük azzal, hogy a sarulemezt csavarotás útján az alaplemezhez szorítjuk. A találmány egy további foganatosítási alakja szerint a váltó forgáscsapja az 15 alaplemezen van megerősítve és a sarulemez egy nyílásába nyúlik. A mellékelt rajzon az 1—8. ábrák a találmány három foganatosítási alakját mulatják és pedig az 20 1. ábra az egyik foganatosítási alak oldalnézete, részben metszve, a 2. ábra ennek felülnézete, a 3. ábra metszete a 2. ábra xx vonala, a 25 4. ábra pedig a 2. ábra y—y vonala szerint. Az 5., 6. és 7. ábrák a második foganatosítási alakot mutatják oldalnézetben, részben metszve, felülnézetben és a 6. ábra 30 z—z vonala szerinti metszetben, míg a 8. ábra a harmadik foganatosítási alakot metszetben mutatja. Az (a) nyelvtő lába (1—4. ábrák) a (b) sarulemezben fekszik, amely egyúttal 35 a forgáscsap felvételére szolgáló nyílással bír. Hogy a nyelv és a lemez közötti összeköttetés tökéletesen szilárd legyen, magában véve ismert módon, még több ékalakú (d) szorítószelencét alkalmazunk, amelyek az egyik oldalon a kimart nyelv lábba, a 40 másik oldalon a lemez kiemelkedő szélébe kapaszkodnak. A szorítószelencéket csavarokkal erősen meghúzzuk, úgyhogy a nyelvtő oldalt a lemez fecskefarkalakú toldatához szorul. Egyidejűleg a szelencék 45 a nyelvnek a lemezbe való hosszirányú eltolódását is megakadályozzák. Az (e) forgáscsap az (n) alap lemezbe szilárdan be van csavarolva vagy vele össze van szegecselve és felső részével a (b) saru- 50 lemezbe nyúlik. Könnyen kicserélhető és újjal pótolható. A sarulemeznek az alaplemezhez való leszorítása itt két csavarral és egy szorítólemezzel történik. Erre a célra a saru- 55 lemez kiszélesítéssel (lábbal) van ellátva. Ebben a kiszélesítésben két tojásdadalakú lyuk van, amelyek a forgáscsap középpontjához sugárirányban vannak elrendezve és a saru lemeznek a forgási csap 60 körüli szükséges csekély elforgását megengedik. A (g) szorítólemez, amelyet a két (h) csavar útján ezen csavarok megerősített toldatain szilárdan rögzítünk, a saruleimez felemelkedését megakadályozza. 65 Az 5., 6. és 7. ábrák hasonló megerősítési módot tüntetnek fel, csakhogy itt a külön (d) szorítószelencék helyett egy magában véve ismeretes, hosszú (i) szorítóék és a sarulemez leszorítására a 2—4. ábrá- 70 kon feltüntetett két (h) csavar helyett csak egy (1) csavar van elrendezve. A 8. ábra azt mulatja, hogy az (m) forgási csap magában véve ismeretes módon a sarulemezzel egy darabban készítve is 75 alkalmazható, amikor is az lefelé nyúlik és az alaplemezben van ágyazva. Az erős forgási csapok és a sarulemezek
