93939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa nemesítésére
Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93939. SZÁM. — VOT/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fa nemesítésére. Auspitzer Alfréd Johann oki. mérnök Hamburg. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi junius hó 17-ike. Már ismeretes puha, csekélyebb értékű fána k oly célokra való keményítése, hogy drága keményfa helyett műszaki feladatokra felhasználható legyen. A 5 puhafának ezen keményítése eddig hidrau likus sajtókban való összesajtolás útján olymódon történt, hogy a sajtolónyomást a hosszanti rostok irányában alkalmazták. Ily módon sikerült ugyan a fát ke-10 inéuyíteni, ez azonban a fellépő nyomásigénybevétel következtében a rostok öszszetartásának rovására történt, melyek a sajtolás alatt, kisebb vagy nagyobb mértékben szétroncsoltattak és ezen sajtolás 15 káros következményeként az így kezelt fa rugalmassága befolyásoltatott vagy épen megsemmisült. A leírt eljárás további hátránya a nagy erőszükséglet és ebből kifolyólag a 20 nehéz és drága gépek alkalmazásának szükségessége. A fának keményítősére szolgáló másik, mostanáig használt eljárás az odorokban való sajtolás volt. Itt is ugyanaz a 25 hátrány mutatkozott, melyhez még hozzá járult, hogy a fellépő nagy súrlódás kö vetkeztében az erőszükséglet megfelelően növekedett és hogy a fa itt is nyomóigénybevételeknek lett alávetve, melyek 30 károsan hatottak azáltal, hogy a fa belső összefüggését megszüntették. A fának körülfutó görgők útján történő, a hossztengelyre merőleges irányban való, még ismert hengerlésénél nem 35 kerek törzsek vagy hasonlók megmunkálása nem volt lehetséges, úgyhogy ezen célra csak már előkészített fa jöhetett számításba. A gyakorlatban ezen az úton nem lehet annyira messzemenően tömöri-40 teni a fát, mint amennyire a magas keménységi fok elérésére okvetlenül szükséges, mivel az ehhez szükséges felületi nyomás nem idézhető elő. Mindenesetre azonban ennek az eljárásnak is meg van az a hátránya, hogy a farostokat szétron 45 csolja. Ezen hátrányok elkerülése a jelen találmány célja, melynek lényege a fa tömörítésének és keményít,ésónek oly liúzóvagy hengerlőfolyamat által való eléré- 50 sében áll, mely kizárólag a fa hosszanti rostjai irányában hat, Felette jelentős előny rejlik abban, hogy a húzófolyamatnál a fa mindig csak kis keresztmetszetben lesz, megterhelve, úgyhogy kevesebb 55 erő szükséges, tehát olcsó és könnyű gépekkel lehet dolgozni. Azonkívül a fa hosszirányban kiterjedhet, úgyhogy a rostok nem törhetnek. A jelen találmány szerinti húzás, ille- 60 tőleg hengerlés további előnye, hogy az időegység alatt csak viszonylag kis térfogatok tömöríttetnek, úgyhogy az anyagnak elég ideje van áthelyeződni. A fára gyakorolt, az előzőkben vázolt 65 különleges hatása következtében a jelen találmány szerinti húzó- és henger] őeljárás megfelelően alakított húzóvasak használata útján tetszés szerinti hosszúságú fatörzsek vagy hasonlók bármely kívánt 70 profilban való nemesítését teszi lehetővé. A húzással egyidejűleg a fát impregnálhatjuk is olymódon, hogy fürdőbe merítjük és azután az impregnálómasszát a húzási folyamat alatt a fába behatolni 75 engedjük. A fa tömörítésén kívül a húzóéijárús a fában jelenlevő nedvek kisajtolására is használható. Ezen szempontból, pl. gumilak jönnek számításba, melyeknél mosta- 80
