93918. lajstromszámú szabadalom • Forgatható villamos kondenzátor
Meg-jelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93918. SZÁM. — VII/E. OSZTÁLY. Forgatható villamos kondenzátor. Telefunkeii Gesellschaft filr DratMose TeLegraphie m. I>. H. Berlin. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 20-ika. A forgatható, félköralakú kapacitásfelületekkel kiképezett villamos kondenzátorok a legjobb térkihasználással bírnak, azonban rendesen nem hangolhatók elég egy-5 szerűen, mert az elforgatási szög arányosan változik a kapacitással és ezért nem változik arányosan sem a felveendő frekvenciával, sem az ezen frekvenciának megfelelő hullámhosszal. Másrészt pedig sok 10 esetben kívánatos, hogy a kondenzátort úgy képezzük ki, hogy az eláílítási szög arányosan változzék a frekvencia vagy a hulláimhossz vagy a felveendő renzgés valamely más numerikus faktorával. 15 Hogy olyan kondenzátort kapjunk, amelynek kapacitása az eláílítási szögtől a kívánt törvényszerűség szerint függ, a kapacitásfelületeket nem félköralakúan, hanem többé-kevésbbé komplikált kerületi 20 határoló görbével képezték ki, amely görbe a kívánt törvényszerűségnek megfelelő alakkal bír t. E szerkezeteknél viszont rossz a térkihasználás és azok mechanikai stabilitása is nagyon gyenge. Hogy e hátrá-25 nyokat kikerüljék, visszatértek a kapacitásfelületek félköralakú kiképzéséhez, a kondenzátor kívánt karakterisztikáját pedig azáltal igyekeztek elérni, hogy szabályozó fogantyú és a kondenzátor mozgó 30 része közé egy megfelelőleg alakított hajtószervet kapcsoltak be. Az ismert kiviteleknek azonban az a hátránya, hogy többékevésbbé komplikált áttételi szervekkel bírnak, valamint hogy a szabályozó fogantyú 35 a forgó mozgáson kívül még oldalirányú lengő mozgást is végez, úgyhogy a skálával való összeköttetés is szükségképen komplikált. A találmány villamos kondenzátorok oly hajtószerkezetére vonatkozik, amely egy- 40 szerűbb az említetteknél. Az új szerkezetnél a szabályozó fogantyú oly forgó mozgást végez, amely a skálán könnyen leolvasható. A találmány értelmében a szabályozó fogantyú közvetve vagy megfelelő 45 fogaskerékáttétel útján egy kulisszatárcsát forgat, amelynek vezetőhasítékába a forgatható .kondenzátorlemezekkel mereven összekötött vezetőcsap nyúlik be. Előnyös, ha a vezetőhasítékot kissé 50 kónikusan lerézseljük és egy rugalmasan ágyazott fogantyú egyik, végén képezzük ki, amelynek másik vége a forgatható kondenzátorlemezekkel mereven van összekötve. A forgattyú rúgóereje a vezető- 55 csapot állandóan a vezetőhasíték széleihez szorítja, úgyhogy ezáltal a holtjátékot kiküszöböljük. A vezetőhasíték megfelelő alakítása által mindig elérhetjük azt, hogy a fogantyú 60 forgatása közben a kapacitás a kívánt törvényszerűség szerint változzék. A vezetőhasíték megfelelő alakítása által könynyen elérhetjük azt is, hogy a kondenzátorlemezeknek a maximális kapacitásvál- 65 tozáshoz szükséges 180 fokos elfordulásának a kulissza egy teljes elfordulása és az azzal egybekötött mutató egy teljes elfordulása feleljen meg, amely azután egy 360 fokos skálán leolvasható. Ezáltal a le- 70 olvashatóságot megjavítjuk. A találmány egy példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajz mutatja. Az 1. ábra a szerkezet oldalnézetét, a 2. ábra annak felülnézetét, metszett fo- 75 gantyúval mutatja. A (t) elosztótáblán vagy szekrényfedélen megerősített (g) váz hordja az átló (f)
