93909. lajstromszámú szabadalom • Menetirányjelző főleg erőjárművekhez

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93909. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Menetirányjelző, főleg erőjárművekhez. Marsík Augrustin mérnök, állami hivatalnok Prága. A bejelentés napja 1926. évi április hó 15-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1925. évi április hó 19-ike. Erőjárművek menetirányának jelzésére már használtak egy fal kimetszései gyanánt kiképezett, mindkét irányba mutató nyílcsúcsokkal bíró nyílképeket, melyek-5 nél az érvényesítendő nyílcsúcsot vagy a nem érvényesítendő nyílcsúes mögé tolt fedőlappal, vagy az érvényesítendő csúcsnak tetszés szerint beiktatható lámpákkal való átvilágítása révén tették feltűnővé; 10 másrészt készítettek már idomtestekből Összeállított nyilakat is. Az elsősorban említett szerkezetek nem eléggé szembeötlők, különösen nappal, amikor a jelző nyílcsúcs a másiktól csak kevéssé különbözik, 15 rnig az utóbb említett szerkezetek egy idő multán könnyen mondják fel a szolgálatot. A találmány olyan irányjelzőkre vonatkozik, melyeknél a nyílkép egy töltő-20 darabnak egy kimetszéshez képest való eltolása vagy elfordítása révén válik szembeötlővé. A találmány értelmében a kimetszés egy-egy sarkával jobbra és balra irányuló sokszög, , pl. négyszög, 25 rhombus, hatszög stb. alakjával bír s az előzetesen nem látható nyílcsúcs csak a töltődarab eltolása vagy elfordítása révén képeztetik, mert a nyílcsúcs határvonalait egyrészt a töltődarab, másrészt a 30 ldmetszés élei képezik. A rajzon a találmány tárgyának néhány példája lényeges részeiben vázlatosan van feltüntetve, a működtető közlő részek nélkül. E példáknál a kimetszés a 35 készülék tokfalában, vagy a készülék egy helytálló részében van kiképezve, míg a töltődarabot egy, a készülékben mozgathatóan elrendezett lemez vagy hasonló képezi. A feltüntetett kiviteli példák egymástól a jelzőképek és töltődarabok 40 alakja és azok mozgási módja tekintetében térnek el. Az 1—3. ábra értelmében a készülék négyszöges vagy rhombikus (a) tokjában a (b) négyszög van kimetszve, mely az 45 egyik körvonalat képezi; közvetlenül a kimetszéssel ellátott tokfal mögött a mindkét oldalirányban eltolható négyszegletes (c) töltődarab van elrendezve. Külső erő (pl. a kocsivezető keze) révén a 50 mozgatható (c) töltődarab annyira tolható jobbra, hogy körvonalának egyik (pl. bal-) része a helytálló (b) kimetszéssel az (1) nyilat határolja (1. ábra). Ha viszont a (c) töltődarabot balra taszítjuk el, a 55 kimetszés és a töltődarab jobboldali szélei határolják a másik (2) nyílcsúcsot (3. ábra). A nyilak pl. sötét mezőn fehér színben tűnnek elő, vagy belül elrendezett lámpák esetén sötét alapon világosak. Ha 60 a (c) töltődarab a középső helyzetbe van beállítva (2. ábra), nem mutatkozik kép, ami egyenes menetirányt jelent. A 4—6. ábrabelí példánál a mozgatható töltődarabot (m, n) csapok körül billent- 65 hető két (d, e) szegmens képezi, melyek úgy vannak kapcsolva, hogy együttesen fordulnak el. A szegmensek jobbrafordításánál balra mutató (1) nyíl (4. ábra), balrafordításuknál jobbramutató (2) nyíl 70 (6. ábra), középreállításuknál pedig egy, az egyenes menetirányt jelző szimmetrikus kép mutatkozik. A 7—9. ábrák értelmében a tok (a) falában kiképezett hatszögű (h) kimetszés 75 mögött együttesen tolódnak el az (f, g) részek, melyek között vízszintes rés van s melyek együttesen hatszögű töltődara-