93903. lajstromszámú szabadalom • Reteszes zár

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X^Hft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93903. SZAJVI. — Vin/d. OSZTÁLY. Reteszes zár. Köhler István gyáros Budapest. A bejelentés napja 1926. évi december hó 6-ika. A találmányt oly reteszes zár képezi, amelynek reteszét egy rúgóterhelés állan­dóan zárt helyzetben igyekszik tartani és amely egy, a reteszre ható, fogantyúnak 5 bármelyik oldalirányban való kimozditása által nyitható és a fogantyú elbocsátása után a rúgó hatása alatt a zárási hely zetbe önmagától visszaáll. Ily reteszes zár előnyösen alkalmazható mindazon készü 10 lékeken, ahol különös fontossággal bír az. hogy az illető zárat a zár mindkét oldalá ról ugyanazon fogással nyithassuk, p. o. azáltal, hogy a fogantyút magunk felé húzzuk, vagy pedig azáltal, hogy a fogan 15 tyút magunktól eltoljuk. A feladatot a találmány értelmében az önmagukban ismert, rugóval terhelt re­tesszel bíró zárakból kiindulva, oly ki­váltó emeltyűkar alkalmazása által oldot 20 tuk meg, mely retesztől kétoldalt elren­dezett két álló csap mindegyike körül el­billenthető és a retesszel a két billenő csap közötti részében van összekötve, úgyhogy bármelyik csap körül fordítjuk is el e ki-25 váltó emeltyűt, az a reteszit mindig a nyi­tás értelmében viszi magával. A szerkezetet célszerűen úgy képezzük ki, hogy a kiváltó emeltyűt a retesz rúgó­terhelése állandóan a billenő csapokhoz 30 szorítja, úgyhogy a kiváltó emeltyű maga is állandóan a retesz rúgójával van ter< helve és csak a rúgóerővel szemben moz­dítható el. Az új szerkezet egy példakénti kivitelét 35 a rajz mutatja és pedig az 1. ábra keresztmetszetben, a 2. ábra felülnézetben. Az (1) retesz egyrészt hátsó végével a (2) perselyben, másrészt elülső végében a (3) keretben van ágyazva, melynek (4) fa- 40 Iára az (5) vállal fekszik fel, csúcsával pe­dig a rögzítendő (15) alkatrészbe, p. o, ajtószárnyba fog. A reteszt terhelő (6) nyomott rúgó a (2) perselyben a retesszel koncentrikusan van elrendezve és egyik 45 végével a (2) persely (7) falára, másikkal a retesz (5) vállára támaszkodik. A retesz (5) vállán van kiképezve a retesz hátra­felé való eltolásakor a (8) vezetékben csúszó (9) négylapú toldat, amely viszont 50 a (10) csapot hordja. E (10) csap a (11) ki­váltó emeltyű megfelelő furatába illesz­kedik és az emeltyű a zár reteszével szem­ben e csap körül elfordulhat. A (10) emel­tyű a retesztől kétoldalt elrendezett (12) 55 és (13) csapokra támaszkodik és e célbóJ két vége e csapokat részben körülfogó ki< metszésekkel, illetőleg vállakkal van el­látva. Az emeltyű mozgatására a (14) fogantyú 60 szolgál, amely az emeltyűhöz célszerűen annak középrészén, vagy tetszőleges más helyén csatlakozik és a retesszel párhuza­mosan áll, úgyhogy az emeltyű és fogan­tyúja J_ alakú darabot képeznek. A rajz- 65 ból világos, hogy bármelyik oldalra bil­lentjük is a (14) fogantyút, a (10) csap és vele az (1) retesz mindig a nyitás értelmé­ben, vagyis hátrafelé haladnak, úgyhogy a retesz; a (15) alkatrészt szabaddá teszi. 70 A kiváltó szerkezet biztosabb vezetése céljából az emeltyűn (16) toldatot képez­hetünk ki, amelyet mindkét csap felőli ol­dalán a szemben fekvő csapból vont kör­ív határol, úgyhogy elfordítás közben az 75 emeltyű e toldata az emeltyűt a másik csap körül vezeti. Hogy a súrlódás gör­dülő legyen, a csapokat (18) illetőleg (39) gyűrűkkel láthatjuk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom