93901. lajstromszámú szabadalom • Tengerivető gép

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍR A S 93901. SZÁXU — X/'a. OSZTÁLY. BMm Tengerivető gép. Kern János gyáros Varias (Bánát). A bejelentés napja 1926. évi julius hó 15-ike. -A találmány tárgya tengerivető gép, amelynél a vetőmagvakat vető kanalak a magvak számára való szekrényből vető fejeken át barázdába vetik. A magvak 5 kifogástalan vetése az eddig ismeretes vetögépek segélyével nem volt lehetséges, mert a vetőkanalak tengelyének működ­tetése az eddig ismeretes gépeknél a járó kerékről lánchajtás segélyével történik és 10 a vetőmagvak vetése nem egyenlő mély. A lánchajtás emellett azzal a hátránnyal jár, hogy a hajtás, illetve működés az el­kerülhetetlen lökések miatt egyenlőtlen és ezenkívül a láncok könnyen leesnek, ha 15 a lánckerekekre vagy a láncra rög hull, mikoris a vetőkanalak tengelyének haj­tása elakad, illetve megszűnik. A találmány mindkét hátrányt meg­szünteti azáltal, hogy a vetőkanalak ten-20 gelyének hajtása céljából fogaskerekek vannak elrendezve és a barázda vasnak a találmány értelmében való kiképzése folytán a. magvak vetése simává tett pá­lyán történik. 25 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő gép egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a gép felülnézete; a 2. ábra annak metszete, míg a 30 3. ábra a barázdavas alulnézete. A vetőgép két (1) járókerékre van sze­relve. A (2) keréktengelyro a (3) kúpke­rék van erősítve, amely az (1) járókerekek forgása közben a (8) kúpkerék segélyével 35 a tartókeretre szerelt (5) haránttengelyt hajtja, amely viszont a (7, 9) kúpkerékpár révén a (2) kerékteng'ellyel párhuzamosan elrendezett (8) tengelyt hajtja. A (8) ten­gelyhez (13) vetőkanalak vannak erő­sítve. amelyek a vetőmagvak felvételére 40 szolgáló és oldalt elrendezett két szekrény teknőalakú (12) folytatásaiban fekszenek. A vetőkanalak a gép előre haladásakor ismeretes módon forgásba hozatnak és a magvakat egyenként a (14) vetőcsőbe vi- 45 szik. Előzőleg azonban a (10) vetőtolóka nyílik, úgyhogy a magvak a (11) vető­tölcsérből a (12) teknőbe juthatnak. A vetőcső végén ekevasszerűen (15) kés van elrendezve, amely a vetés előtt a ba- 50 rázda szántására szolgál. Amint a 3. ábrából kitűnik, a (15) ba­rázdavas alsó (16) felülete sík, úgyhogy a gép működése közben a barázdát simává (eszi és így a mag sima szilárd talajra 55 hull. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy csak ily módon lehetséges az egy­más mellé vetett tengerinövényeknek ugyanazon időben való virágzását elérni, ami azon oknál fogva szükséges, mert a 60 tengeri nem öntermékenyítő növény és így a termékenyítéshez szükséges him­port a szomszédos szártól kell kapnia. Az eddig ismeretes vetőgépek a talajt felhasítják és egyenlőtlen barázdát szán- 65 tanak, minélfogva a vetőmagvak külön­böző mélységbe jutnak. Az egyes magvak tehát különböző időpontokban fakadnak és ennélfogva nem ugyanazon időben vi­rágzanak. Gyakorlati kísérletek igazol- 70 ták, hogjr a találmány tárgyát tevő gép­pel végzett vetéseknél a terméshozam egyharmaddal növekedett. Szabadalmi igények: . 1. Yetőgép különösen tengeri vetésére, 75 jellemezve azáltal, hogy a vetőkanalak tengelyének a járó kerekek tengelyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom