93900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogak megerősítésére és lemez ezen eljárás foganatosítására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jttHnK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93900. SZÁM. — VlI/e. OSZTÁLY. Eljárás fogak megeró'sítésére és lemez ezen eljárás foganatosítására. Kriegler Ferenc fogorvos Kukus (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1926. évi julivis hó 13-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1925. évi julius hó 14-ike. A fogtechnikában leginkább két. lehor­gonyzó pecekkel bíró műfogakat használ­nak. A fogakat ezen pecekkel eddig kaucsukmunkánál közvetlenül a kau-5 csukban és aranymunkáknál, neveze­tesen az úgynevezett aranyhidaknál a cementben horgonyoztak le. Mindkét esetben eddig kitört fogak kicserélése sok fáradsággal járt és sok időt igényelt, 10 ami úgy a betegre, mint a fogtechnikusra nézve is hátrányos volt. A találmány ér­telmében ezt a hátrányt azáltal küszö­böljük ki, hogy a fogat fejpeckei révén a fogprotézis hátsó részében ágyazott le-15 mez hasítékaiba betoljuk és a hasítékok­ban való eltolás útján a lemezben rögzít jük. A mellékelt rajzon az ezen eljárás foga­natosítására alkalmas lemeznek több pél-20 dája van feltüntetve. Az 1—3. ábrán aranymunkákhoz való le­horgonyzó lemez két nézetben és kereszt­metszetben, » 4. és 5. ábrán pedig a hozzátartozó fog 25 két nézetben van feltüntetve. A 6. és 7. ábrán kaucsukmunkákhoz, neve­zetesen a felső fogsorhoz való lemez lát­ható, míg a 8. ábra ezen lemeznek a kaucsukba való 30 beágyazási módját szemlélteti. A 9. és 10. ábrán különösen az alsó fogso­rok számára alkalmas lehorgonyzó lemez van feltüntetve, még pedig oly fogakhoz, melyeknek két egymás felett fekvő lehor-35 gonyzó pecke van. A 11. és 12. ábrán kaucsukmunkákhoz és pedig a felső fogsorhoz való lehorgonyzó lemez látható. A találmány értelmében az (1) fogat (2) peckeivel a (3) fémlemezben horgonyoz- 40 zuk le, mely minden fogpecek számára egy-egy (4) kivágással van ellátva, mely utóbbi a fog éle felé fekvő végén a (6) ki­bővítést mutatja. A műfog a (3) lemezen lapos (5) hátsó felületével teljesen felfek- 45 szik. A fognak a (3) lemezen való megerő­sítése céljából a fog peckeit a (4) hasíté­kok (6) kibővítéseibe dugjuk és azután a hasítékok hossza mentén eltoljuk, úgy­hogy a (2) peckek (7) fejei a (4) hasítékok 50 keskenyebb részeinek peremei mögött le vannak horgonyozva és az (1) fogat a (3) lemezzel szilárdan összekötik. Aranymunkáknál az (1) fogat a (3) le­mezen (1—5. ábra) ideiglenesen megerő- 55 sít jük, a (3) lemezt kiszabjuk és lereszel­jük és azután az aranykoronával össze­forrasztjuk- vagy pedig a (3) lemezből annyit elvágunk, hogy a fog hátának egy része a lemez szélén túlérjen. Ezután a 60 fog hátsó részét viasszal mintázzuk, a fo­gat a lehorgonyzásból kivesszük és az aranyat a lemez hátsó oldalára ráöntjük. A hasítékoknak az öntésnél való kitölté­sét azáltal akadályozzuk meg, hogy a (3) 65 lemez a (4, 6) nyílások mögött a (8) kam­rával van ellátva. A fogat a lemezzel az­által kötjük véglegesen össze, hogy a (4, 6) nyílásokat ós a (8) kamrát cementtel töltjük ki és a fogat a (2, 7) peckeknek a 70 (3) lemezbe való bevezetése és eltolása se­gélyével lehorgonyozzuk. Az ily módon előállított aranyhidnak az eddigi eljárásokkal készült hidakkal szemben nincs arany rágófelülete, mely 75 nem szép és természetellenesen hat. A peckek a találmány értelmében a lemezben tökéletesen biztos módon fémesen vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom