93891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáz előállítására folyékony szénhydrogénekből tüzelési, világítási, fűtési és egyéb célokra

3 — gyűrűalakú hézagon keresztül folyik és a (2) kever őkamrába a gőzzel együtt lép be, mimellett a (33) és (34) felületek közötti nyomáskülönbséget a (37) rúgó egyenlíti 5 ki. Ily módon az olaj- és gőzelegy a (2) keverőkamrából a (3) gázosítókamrába áramlik. Ha a központi (16) gőzfúvóka (44) szelepe nyitva van, megszűnik a (27) szánra 10 gyakorolt gőznyomás, mire az olajbevezetés az olajnyomás hatása alatt a kónikus (36) ós (19) végek között önműködőlég növekedik. Ily módon a (3) gázosítókamrába táplált gőz mennyisége azonnal meglő növelhető, mihelyt a kamra elég forró lett arra, hogy az olaj ós a gőz között a reakció végbemehessen, minthogy tehát a gőz feleslegbein van jelen az olajhoz képest, a színkiválás ineggátlásával együtt 20 biztosítva van a tökéletes elégés. Látjuk, hogy a (15, 15) fúvókákból kilépő olaj és gőz örvénylő áramlásban lép be a (2) kamrába és a (16) fúvókákból behatoló gőz az örvénylő tömeg középpont-25 jába, irányul, aminek hatásos elegyedés és eloszlás az eredménye. Világos továbbá, hogy ha a (36) olajbevezetőnyílás valamely idegen anyag következtében eldugulna és a beömlést 30 csökkentené vagv megszüntetné, az olajnyomás emelkedik és önműködően visszaszorítja a (27) szánt azáltal, hogy a (33) dugattyúfelületre hatást gyakorol. Ily módon tisztítóhatást fejt ki és a normális 35 betáplálást visszaállítja. A (3) gázosítókamra. két nyitott végű, kúpalakú, csőszerű (46) és (47) részből áll, melyek palástfelületeiken és végeiken részlegesen egymással érintkező összeköt-40 tetésben állanak. Végeik karimákkal vannak ellátva és (48, 49)-nél össze vannak csavarolva, miáltal az (50) retortát alkotják, melynek bővebb végén az előállított gázt vezetjük be és égetjük el és mely 45 egyebek között a (3) gázosítókamrát melegen tartja. A (49) összeköttetés célszerűen olyan, hogy az (51) görbület elrendezése folytán a kiterjedést ós összehúzódást megengedi. A (48) és (49) összeköttetések 50 megengedik az (50) retorta könnyű szétszedését ós összeállítását tisztogatás stb. esetére. Az (50) retorta szűkebb, vagyis homlokoldali vége az (1) kazán (52) tüzelőterével áll összeköttetésben, mint ez az 55 1. és 2. ábrán látható és ennek következtében mindig melegebb, mint a távolabbi, illetve hátsó vége. A (46) és (47) retortarészek króm-nikkel ötvözetből vannak, amelyen a nikkel van túlsúlyban. Ennek következtében a re- 60 torta megközelítőleg 900° hőmérsékleten katalitos hatást gyakorol a (3) kamrán keresztülhaladó gázelegyre és így megakadályozva szilárd szén lerakodását és előmozdítja túlnyomóan metán képződését 65 hidrogén ós szénmonoxid helyett, míg másrészt hőellenálló és magas hőmérsékleten a szabad oxigén nem támadja meg. Esetleg a katalitos hatást előidézhetjük úgy is, hogy a (46) és (47) retortarészeket 70 valamely katalizátorral vonjuk be, vagy katalizátorból készült béléssel látjuk el, mimellett a katalizátor egyszerű vagy összetett jellegű lehet, azaz állhat egyetlen elemből, vagy két vagy több elem 75 vegyületéből vagy ötvözetéből. A (46) retortarész külső palástján egy sorozat egymástól egyenlő távolságban elrendezett (53, 53) bordával van ellátva, melyeknek szélei a (47) retortarészre fek- 80 szenek; ezáltal a (46) ós (47) részek között több (54, 54) csatorna képződik. Az (53, 53) bordák, mint a 4. ábrán látható, a körkörös részekbe átmenő szögalakban meghajlított (55, 55) részekkel vannak kiké- 85 pezve, miáltal az (54, 54) csatornákban ezeket egymással összekötő (56, 56) szűkületek sorozata képződik, melyek fojtó hatást gyakorolnak és az áramló gázban örvénylést és nyomásváltozásokat idéznek 90 elő. Ennek következtében az (54, 54) csatornák térfogata változik és pedig" szabályosan növekedik az (50) retorta homlokoldali végétől a hátsó vége felé, kivéve a legszélső, illetve a legelső (54) csatornát, 95 míg a hőmérsékletek a homlokoldali végtől a hátsó vég felé fokozatosan csökkennek. A (47) retortarész szűkebb, illetve homlokoldali vége üreges toldattal van el- 100 látva, amely az (57) kamrát alkotja, amelynek tetején (4)-nél a (2) keverőkamra van megerősítve. Ily módon az (57) kamra egyaránt közvetlenül közlekedik úgy a (2) keverőkamrával, mint a (3) 105 gázosítókamrával ós a (2) kamrából kilépő gázelegyet, annak a (3) kamrába való belépése előtt hirtelen expandáltatja. Ezáltal az elegy ritkul és alkalmasabbá válik az (50) retorta gyakorolta katalitos 110 hatás számára. Az (50) retorta bővebb, illetve hátsó végén az (58) cső van elrendezve a gáznak a (3) kamráiból való elvezetésére. Ennek az (58) csőnek egyik vége, mint ez a 2. 115 ábrán látható, (59)-nél a (3) kamrával van összekötve, míg másik vége az (50) retorta középpontja felé van vezetve, ahol a két