93881. lajstromszámú szabadalom • Lap vagy tárcsa alakú fűrész és gyaluvas

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93881. SZÁM. VIII/C. OSZTÁLY. Lap- vagy tárcsaalakú fűrész- és gyaluvas. Bolinder Erik Aug-ust ügyvezető-igazgató Stockholm. A bejelentés napja 1925. évi december hó 12-ike. Minden, a fűrészelőmunkához hasonlító munkát általában egy tárcsaalakú szerszámmal végezünk, melynek élei vágóazaz helyesebben mondva tépőfogakkal 5 vannak ellátva. A mindezideig alkalmazott fűrészelő szerszámoknál a fogakat a lap vastagságához képest úgy kell elrendezni, hogy a lap a fűrészelés közben a metszett résben szabadon mozoghasson, 10 hogy a fűrészliszt kihordására elegendő tér maradjon szabadon. A szabad mozgás biztosítására a legmegszokottabb mód a fűrész kigörbítése, amikor is a fogakat felváltva mindkét irányban kihajlítjuk, 15 úgyhogy a mindkét oldalt kinyúló fogrészek egymástól való szélső távolsága nagyobb legyen a lap vastagságánál. Ezen már régen használatos módszernek több hátránya van. A kihajlítás folytán túl-20 széles rést vágunk, ami igen lényeges anyagveszteséggel jár, más szóval a fának egy jelentős többletét fölösleges módon el kell forgácsolnunk, hogy a törzsből vagy az éppen fűrészelt darabból a kívánt 25 nagyságú részeket kapjuk. A jelen találmány tárgya a szerszámnak oly kiképzése, mely mellett a szerszám kihajlítás nélkül szabadon vághat. A találmány szerinti szerszám a forgá-50 csoló munkát teljes oly módon végzi, mint a közönséges gyaluvas vagy véső. A találmány szerinti fűrész- vagy gyaluvas lényegileg azáltal van jellemezve, hogy a lapnak vagy a szerszám-15 nak egyik vagy mindkét oldala csatornaszerű bemélyedésekkel, illetve kiemelkedésekkel van ellátva, amelyek a szerszám metszőrészeiből indulnak ki. A fogak metszőélei vagy csúcsai emellett célszerűen 0 úgy vannak elrendezve, hogy azok a bemélyedéseket határoló kiemelkedésekkel egybeesnek. A kiemelkedéseket élesre lehet készíteni, hogy a metszett rés falaira gyaluló vagy simító hatást fejtsenek ki. 45 Ha ezenkívül a kiemelkedéseket úgy képezzük ki, hogy azok a fogak metszőéleitől a metszés irányában ferdén hátrafelé és felfelé haladjanak, úgy e kiemelkedések a szerszámlapra előretoló hatást fej- 50 tenek ki. Mindegyik fog emellett célszerűen úgy dolgozik, hogy magát saját kiemelkedésének irányában bevágja, mely kiemelkedés azután a fogat vezérlő vezeték gyanánt működik. A fogak a szerszám- 55 nál egymásután úgy vágnak, hogy mindegyik fog olyan mély rést hasít, mint aminő a fogra következő bemélyedés szélessége. A kiemelkedés hajlásszöge emellett meghatározza az előrehaladás mérté- 60 két és ezt a hajlásszöget mindenesetben a fűrészelt anyag mineműsége szerint kell megválasztani. A szerszám ily módon úgy a metsző éleket, mint az oldalsó kiemelkedéseket illetőleg gyalukés módjára műkő- 65 dik és önmagát a hasítékban előre tovább bítja, de megfelelő előretoló berendezéssel együtt közönséges fűrészként is dolgozhatik. A találmány a csatolt rajzon néhány 70 példaképeni kiviteli alakjában van bemutatva. Az 1. és a 3. ábra különbözőképen fogazott fűrészlapoknak a találmány szerinti kiképzését mutatja oldalnézetben. A 75 2. ábra az 1. ábra szerinti, a 4. ábra a 3. ábra szerinti fűrészlapot mutatja a fogazott él felől nézve. Az 5—8. ábrák nagyított léptékben a szerszámnak különböző alakításait az 1. ábra 80