93874. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egykamrás nyomólégfékeknek fokozatosan való megeresztésére

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93871. SZÁM. — V b. OSZTÁLY. Berendezés egykamrás nyomólégfékeknek fokozatosan való megeresztésére. Ríhosek János mérnök Wien, Leucliter Ricliárd Lajos mérnök Weidlingau-lladersdorf és Gebr. Hardy Maschinenfabrik- und Giesserei A.-G. Wien. A bejelentés napja 1926. évi október hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi október hó 21-ike. A találmány egykamrás nyomólégfékeknelt fokozatosan való megeresztésére szolgáló berendezésre vonatkozik, melynél olyan elzáró szerv nyer alkalmazást, 5 mely a megkezdett lég'kiáramlást a fékhengerből megszakítja, mihelyt nyomáskiegyenlődós áll be a segédlégtartály és a fő nyomólégvezető cső közt. Az ilyen berendezéseknél ajánlották 10 már egy külön fékmegereszitő szelep elrendezését. mely a nyomólevegőnek a fékhengerből, a szokásos íékvezérlő szelepen át. a szabadba való kiáramlását ellenőrizni és folytonosan a segédlégtartály-15 ban uralkodó légnyomás hatása alatt áll. A találmány értelmében ezt a íékmegeresztő szelepet, a segédtartály nyomásával ellentétes értelemben, a fő nyomólégvezető eső nyomása a íékvezérlő szelep-20 nek csak fékmegeresztő helyzetében befolyásolja, míg ellenben a fékezéskor a fő nyomólégvezeték önműködően elzáró dik a fékmegeresztő szeleptől. A rajzon, az 1., 2. és 3. ábrán, a jelen 25 berendezésnek egy foganatosítási példája van bemutatva vázlatosan, a részeknek három különböző helyzetében. A fékvezérlő szelep, egy hengerben ide oda járó (31) dugattyúval, (33) dugattyú 30 rúddal és (34) tolattyúval, a szokott ki képzésű. A (31) dugattyú egyik oldala a (30) fő nyomólég vezető csővel, másik oldala pedig a (39) segédlégtaríállya] folytonosan nyitott összeköttetésben áll. 35 A hengerben lévő (32) töltő horony, a fék megeresztett helyzetében, összeköttetést létesít a (30) fő nyomólégvezető cső és a (39) segédlégtartály közt, A (34) tolattyú nak egy (35) csatornája és egy (36) kivá gása van, melyek a tolattyútiikör két nyí- 40 lásával működnek együtt, mely nyílások egyikéhez a fékhengerből a nyomólevegőt kivezető (38) vezeték és másikához e vezetéknek a szabadba vezető (15, 16, 23) folytatása csatlakozik. íö A fékmegoldó vagy megeresztő vezérlő szelepet az (1) henger képezi, melyben egy (9) rúdhoz kötött (7) dugattyú (vagj egy membrán) jár ide-oda. A találmány értelmében a (7) dugattyú 50 egyik oldala, egy (4) vezeték útján, folytonosan nyitott kapcsolatban áll a (39) segédlégtartállyal, a (9) rúd ellenkező végié pedig egy (10) szelepet hord, mely a (23) nyomólégkivezető vezeték és a 55 szabadba vezető (3) nyílás között az ösz szekötteitést ellenőrzi. A (7) dugattyú másik oldala, egy (2, 14) vezeték útján, a (30) fő nyomólégvezető csővel áll kapcso latban. Ez a vezeték a féknek csak meg 60 eresztése közben van nyitva, a fékmegeresztő művelet végén azonban önműködően elzáródik és a fék meghúzott helyzetében is zárva van. A (2, 14) vezetéknek ezen vezérlése különféle módon végezhető. 65 Célszerűen egy (21) előrekapcsolt szelepet használunk e célra, mely a rajzolt foganatosítási példánál, egy (13) tokban van elrendezve, mely utóbbiba, a (21) szelep egyik oldalán, a (30) fő nyomólég vezető 70 csőből kiinduló (14) vezeték, a (21) szelep másik oldalán pedig az (1) fékmegeresztő vezérlő szelephez vezető (2) vezeték tor kol. A (21) szelep egy (20) rúd egyik vó-