93840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kábelek alőállítására

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^Hft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93840. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. Eljárás villamos kábelek előállítására. Magyar Siemens-Sehuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest, mint a Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. berlin-siemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi október hó 5-ike. Az eddig szokásos, különösen rétegezett szigetelésű kábelek előállítására szolgáló eljárásoknál rendesen nem lehet elérni azt, hogy a szigetelőréteg teljesen törés-5 mentes legyen. Ismeretes, hogy a kábel­leiket a szigetelőréteg felvitelekor a gép­pel kényszerűen kapcsolt kábel lehúzó­íárcsa segélyével húzzák át a kábelgépen, majd egy dobra csévélik. Mindkét esetben 10 a kábellélek erős hajlításokat szenved, amelyek következtében a szigetelőréteg többé-kevésbbé megtörik. Ezáltal a szige­telés homogenitása elvész és a kábel át­ütés elleni szilárdsága, valamint az üzem-15 biztosság is csökkennek. Ugyanez a kellemetlen jelenség lép fel akkor, ha a száraz kábellelket belétkosa­rakba csévélik, hacsak a csévélés átmérője nem igen nagy. Az átmérő növelése azon-20 ban rendkívül nagy és drága szárító és impregnáló készülékeket tesz szükségessé, amelyek a gyártást körülményessé teszik. Megpróbálták a töréseket azáltal kikü­szöbölni vagy legalább is minimumra csök-25 kenteni, hogy más minőségű és szélességű papírost választottak és azt másként (szo­rosan vagy lazán, átlapolással vagy nyitott spirális alakjában) tekercselték a kábelre. Az eredmény javítását azáltal is megkí-30 sérelték, hogy csökkentették mindazon ré­szek görbületét, amelyeken a kábelnek el kell haladnia, tehát elsősorban a lehúzó­tárcsa és a dob átmérőit növelték, mind­ezen intézkedések azonban nem vezettek 35 a kívánt eredményre. A találmány szerinti eljárásnál e hát­rányokat kikerüljük és pedig azállal, hogy a gyártás folyama alatt a kábelleiket mind­addig nem hajlítjuk, míg a szigetelés nin­csen impregnálva. A kábellelket tehát nem 40 vezetjük át a szokásos lehúzótárcsán, sem pedig dobra nem csévéljük. Ellenben a kábellelket, miután az a kábelgépről, vagyis a sodrógépről és ezt követőleg a szigetelő­gépről (papírszalag tekercselőgépről) le- 45 került, állandó, lehetőleg egyenes irányban lehúzzuk és célszerűen ugyanazon munka­menelben a szigetelés szárítására és im­pregnálására szolgáló tartányban vezetjük, lí tartány hossza megfelel a kábel gyár- 50 lási hosszának. Az 1. ábra az eljárás foganatosításának példakénti kiviteli alakját mutatja. Az önmagában ismeretes kábelgép az (a) sodrógépből és a (b) szigetelőgépből 55 áll. A szigeteléssel ellátott, pl. papirossal betekercselt kábelt lehúzótárcsa alkalma­zása nélkül a (c) hengerrendszeren át a kábelgépből egyenes vonalban húzzuk ki. A (c) hengerek a kábelt a hosszúkás alakú 60 (d) tartányba továbbítják, amely a talál­mány értelmében, mint átmenő cső lehet kiképezve és mely az (e) kábellélek be­húzása után mindkét végén (f) sapkákkal lezárható. E sapkákat a rajzban vonal- 65 kázva jelöltük. A kábellelket a kábelgépröl pl. préstár­csak segélyével húzzuk le. Ezek lehetnek oly tárcsapárok, amelyek egymásután sor­ban vannak elrendezve és a kábelgép 70 meghajtásával kényszerkapcsolatban álla­nak. E tárcsák körülveszik a kábellelket és azt előrehúzzák. A kábel kímélése cél­jából a tárcsákat a találmány értelmében

Next

/
Oldalképek
Tartalom