93831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg és barnaszén szilárd és folyékony alkatrészeinek elkülönítésére és az elkülönített szilárd alkatrész további feldolgozására

— ti — Egyelőre figyelmen kívül hagyjuk, vájjon a találmány szerinti sajátságos centrifuga a feltaláló által sejtett további hatást mutatja-e a centrífugaellenállásokka] 5 szemben, azt ugyanis, hogy a nagy sebességgel kifelé hajított tőzegmassza levegőt ragad, magával s így vákuum keletkezik a centrifugában, mely a sejteket és esetleg a kolloidokat az ekkor fellépő belső 10 túlnyomás következtében szétrepeszti és széjjelrombolja. A 3—4. ábrákon látható hajítógépben a tőzeg víztartalmának körülbelül 65— 75%-át veszíti el, mely eredetileg körül 15 belül a massza &i'A%-t\t teszi ki, míg a 12.'-';%-ot kitevő maradék a szilárd alkatrész. Az így kapott tőzegmasszát l.:5 töltőszöggel feltölthetjük. Néhány nap múlva 20 a töltőszög 1:1 lesz. Körülbelül háromnapi raktározás után a víztartalom újból csökken és a massza — valószínűleg a levegő oxigénjével való érintkezése által — barnaszénkülsőt vesz fel, kotvóművelet-25 nek vethető alá és sajtolható. 4—6 hét múlva, a massza annyira megszilárdul, hogy az bányászszerűen. fejthető, fajsúlya körülbelül 1.23. A rétegmagas-ság 15—30 cm-t tesz ki. 30 Ha a, rétegmagasságot tetemesen növeljük, előnyösen néhány méterre, akkor lényeges hőemeikedés mellett elszenesítési lolyaimat áll be, mely az illanó gázokat szénné alakítja át. Másrészt a réteg -35 magasságot úgy szabjuk meg, hogy az öngyulladásig menő hőemelkedést elkerüljük. Továbbá megjegyzendő, hogy egyébként igen ritkán előforduló kéntartalmú lápokat lehetőleg el kell kerülnünk, mint-40 hogy ezeknél az öngyulladás veszélye már körülbelül 120°-nál beáll. A szállítószalagra- vagy a sajtolócsiga terébe lehulló tőzeg víztartalmának körülbelül 65—75%-át elvesztette és össze 45 sajtolva valamely alkalmas keresztmetszetű, például négyszögkevesztmetszetű szájdarabon keresztül szalag alakjában egy fel. nem tüntetett gépbe vezethető, mely a már felrakíározható, tőzegből álló 50 szalagot önműködően brikettekké vágja szét. melyek ismert lerakók segélyével egyenként vagy nagyobb számban előrevitt deszkákra vagy lyukasztott bádog lemezekre fektethetők és a nyári üzemben 55 ezeken a lemezeken szárítótérbe vihetők, Ezt a szárító vagy felraktározó teret al kali nas fűtéssel is lehet a kellő hőmérsékleten tartarii, hogy a munka ily módon a külső hőmérséklettől, és az időjárástól függetleníttessék. Ezekben a terekben 60 a brikettek további vízveszteséget szenvednek. A briketteket itt teljesen kiszáríthatjuk vagy lehet, miután megkeményedtek, azokat úgy elhelyezni, lxogy a levegő teljes megszáradásukig rajtuk 65 keresztülvonulhat. Ez nyáron körülbelül 4 hétig tart, Ha a szárítást a szabadban végezzük, akkor az eső nem árt, minthogy a brikettek bituméntaríalmuknál fogva olajosak és az esővíz rajtuk lefolyik. Ezen 70 szárításhoz csatlakozik a kemencében való .készreszárítás, mely kemencét alkalmas hőfokra hevítjük és melyben a tőzeg kívánt esetben kokszolható. A kemencében a hőfokemelked-ést úgy foganatosít- 75 juk, hogy a fokozatos készreszárítás lehetőleg résképződés nélkül, menjen végbe. Ha ezen masszához a centrifugán való keresztülmenése előtt vagy után fűrészport vagy más aprított fát, egyéb éghető 80 anyagokat stb. keverünk és ezeket azután a kemencében kiégetjük, akkor likacsos szenei kapunk, mely a faszén teljes értékű pótlását adja s úgyszólván mester séges faszenet képez. 85 Az új gépen átvezetett massza arra is különösen alkalmas, hogy barnaszén, pl. eseh barnaszén, melynek víztartalma kb 6%, továbbá, barnaszénmorzsalék, kőszén, kőszénmorzsalék, koksz, és kokszmorzsa.- «o lék kötőanyagául szolgáljon, minthogy ezek a szénfajták kötőanyagok nélkül nehezen brikettezhetők, illetve szilárd alakra hozhatók. Az új gép által feltárt tőzegmasszát a 95 szükséges szárítási fok elérésénél körülbelül 200° C hőmérsékletig kokszolhatjuk oly célból, hogy a massza higroszkopikus sajátságait eltüntessük és az összes vizet és égheíetlen gázokat lehetőleg kihajtsuk, too úgyhogy oly tüzelőanyagot kapunk, mely majdnem egyenértékű a kőszénnel, sőt bizonyos körülmények mellett azt felül is múlja, minthogy a tőzeg valamennyi értékes alkatrészét megtartja. A masszái 105 azonban, pl. 680—-750" mellett is elkokszolhatjuk és oly kemény kokszot képezhetünk, mely a, nagyolvasztók hőfokát is elbírja és különös jelentőséggel bír az acélgyártásnál, minthogy nem tartalmaz 110 tisztátalanságokat, elsősorban ként. Az a tény, hogy a példakép feltüntetett berendezés oly csekély víztartalmú tőzeget eredményez, mely már rakásba rakható, a találmány által létesített tetemes 115 haladást jelent, Ehhez járul a gépnek ugyanoly méretű őrlőberendezésekkel el nem érhető rendkívüli teljesítőképessége,