93825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétbázisú aliphás arsinsavak ferrivastartalmú sóinak előállítására
Meg-jelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93825. SZÁM. — IVli/2. OSZTÁLY. Eljárás kétbázisú aliphás arsinsavak ferrivas tartalmú sóinak előállítására. „Chiiioin" gyógyszer és vegyészeti term. gyára Lí.-T. (Dr. Kereszty és dr. Wolf) Újpest. A bejelentés napja 1926. évi március hó 22-ike. Ismeretes dolog, liogy az aliphas arsinsavak a t'errikationnal sókat képesek alkotni, mely sók azonban nem jól definiált, egységes kémiai egyedek, hanem külön-5 böző vassók szét nem választható keveréke. így pl. Leprince (Journal de Pharmacie et de Chiinie (6) 17.22—26 (1903) különböző amorf methylarsinsavas vegyületeket ismertet, melyekben az arsen atom 10 és ferri kation aránya (As . : FeII L ) 0.405 és 1.02 számok között minden stöehiometrikus arány nélkül, folytonos görbe szerint változik, jeléül annak, hogy az elő állított testek egyike sem kémiai indivi-15 dinm, hanem keverék. Ugyanezt bizonyítja Leprince azon megfigyelése is, miszerint az általa előállított vassók dializálással 3RAs Ö<TM}a + Fe-nM, = ahol E valamely aliphás gyököt és M 20 valamely sav equivalensét jelenti. E savanyú vassók vízben nehezen oldódó fehér testek, kristályos szerkezetűek és bennük az arsén : vas aránya (As : Fem ) pontosan 3, míg a Leprince által előállí-25 tott amorf methylarsinsavas vassóknál ez 3 RAs + Fe11 1 M, = vagyis egy alkáli vassó keletkezik. Ezen testek vízben vörösbarna színnel jól oldódnak és többnyire hygroskopos barnás-30 vörös kristályosodó testet képeznek. E sók vízben való jó oldhatóságuknál fogva különösen alkalmasak therapeutikus célokra. 1. példa: 32.4 g (3 mol) primár methylarsinsavas nátriumot (CH: ! At O. OH. ONa) 35 200 ccm vízben oldunk és az oldatot 10.8 g 40 különböző fraktiókat adnak, melyekben az Ag : FeU I - arány a dializálás mérve szerint' minden stöchiometrikus szabályszerű ség nélkül változik. Kutatásaink arra az eredményre vezettek, hogy kristályos és jól definiált kémiailag egységes ferrivas vegyületek előállíthatók aliphás arsinsavakból oly módon, hogy ellentétben Leprinc-szel — ki methylarsinsavat ferrihydroxyddal hozott í5 reakcióba — az arsinsavnak vagy primár vagy sekundár sóit hozzuk annyi forrisóval cserebomlásba, hogy az arsinsavnak primar vassója keletkezzék. A priinársók ferrisókkal savanyú vassókat létesítenek a következő képlet szerint: 50 (RAs ö/°H 0 ^ FeIT I + 3 Na M, ( az arány 0.405—1.02-ig fokozatosan változik. Vizes oldatuk a ferri-ion jellemző szí- 55 nét mutatják. Ammóniával a ferri kation vagy egyáltalában nem, vagy csak igen tökéletlenül csapható ki. A sekundár arsinsavas sók ferrisókkal a következőképpen reagálnak: 60 RAs 0<^QK ) Fen t + 3 KJI, (1 mol) vízmentes ferrichloridnak 100 ccmnyi vizes oldatához hozzáfolyatjuk. Néhány perc múlva fehér kristálykiválás keletkezik. Hosszabb állás után a kristá- 65 lyokat leszűrjük és a hydrolites bomlás megakadályozása céljából híg methylarsinsav oldattal mossuk. A nyert test a methylarsinsav savanyú ferrisója (CH3 A:s 03 H/3 Fen i ), mely hófehér mikro- 70
