93813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás búzanemű cerealia hőkezelésére

Meg-jelent 193Q. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI j^g^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93813. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás búzanemű cerealia hőkezelésére. Woodlands Limited cég* Dover mint Chitty Woodland Charles és Jones Kent DougJas William Charlton greeni lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 23-ika. Angolországi elsőbbsége 1925. évi julius hó 24-ike. Jelen találmány gabonanennűek hőke­zelésére vonatkozik és a 90617. számú ma­gyar szabadalmi leírásiban megadott el­járási javítása. 5 Ezen szabadalmi leírás szerint a lisztet Vagy búzát szárazon hevítjük oly hőmér­sékletre^ amelynél a búza glutentartalma mosási próbánál már nem marad vissza és az így kezelt gabonát bizonyos arány-10 ban keverjük kezeletlen gabonával, miál­tal a keverék a kezeletlen liszthez vagy búzához képest nagyobb erejű. Kísérletek révén megállapítottuk, hogy ha a fenti szabadalmi leírásban megadott 15 kezelést csupán addig a pontig végezzük, amíg az összes gluten mosópróbánál már nem tartatik vissza, úgy a kezelt lisztet a kezeletlen liszttel közelítőleg legalább 15%-os arányban kell kevernünk, hogy 20 számbavehető hatást érjünk el. Kísérleteink azt mutatták, hogy lia a hőikezelósit lényegesen hosszabb ideig foly­tatjuk, úgy ugyanakkora erőbeli javulást érhetünk el jóval kisebb mennyiségű hő-25 kezelésnek alá vetett búza vagy liszt hoz­zákcverósóvot és a kezelt gabonát annyira módosíthatjuk, hogy hatása hasonlóvá lesz a liszt erejének megjavítására hasz­nálatos isimért „lisztjavítók" hatásához. 80 Jelen találmány tárgya búza hőkezelé­sére szolgáló oly eljárás, amely szerint a cerealiát először szárazon annyi ideig he­vítjük, amennyi szüksége® aíhhoz, hogy az egész gluten tart akriat a mosási próbá-35 nál vissza nem maradóvá tegye, mire a hevítést az előző időszaknál hosszabb idő­szakon át (pl. 180°-nál 7 órán át) folytat­juk, amíg a cerealia liszterősítő sajátsá­got nyer olyan érteleiniben, hogy liszt­alakban és kis mennyiségben (1% vagy 40 kevesebb) közönséges liszthez keverve an­nak erejét növeli. A hőkezelés 75—95° C hőmérsékletek között 7 órát is meghaladhat. Ha a hő­mérséklet alacsonyabb, úgy a kívánt ered- 45 mény eléréséhez szükséges idő túl hosz­szúra nyúlik és megfelelő melegpazarlással jár, míg a hőmérséklet túl magas, úgy a liszt színe annyira megváltozik, hogy a vele keverendő liszt színárnyalatát is 50 megváltoztatja. Magasabb hőmérsékletek­nél azonban a hevítési idő megrörvidül. A kezelendő gabonát célszerűen liszt alak­jában hevítjük, mivel ezzel értük el a leg­jobb eredményeket. A kezelésre legalkal- 55 masabbak a glutinózus lisztek, de sze­mes búza vagy pedig a búza ós liszt kö­zötti közbenső termékek, pl. dara is hasz­nálhatók. Száraz hevítés alatt oly hevítést értünk, 60 amelynél a hevítésnél gőzt vagy tekinté­lyes mennyiségű párát tartalmazó légkör elkerültetik, amely a gabona keményítő­jét csirizesítené. A találmány szerinti el­járás nem. idézi elő a gabona keményítő- 65 jének elcsirizesítését, ami a kívánt hatás szempontjából káros volna és amelynek számbavehető bekövetkezését el kell ke­rülni. A búza vagy liszt azonban tartal­mazhat a gabonan eműeknél szokásos 70 mennyiségű nedvességet. Célszerűen ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom