93797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramnak egyenárammá való átalakítására
Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93797. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Berendezés váltakozó áramnak egyenárammá való átalakítására. Magyar Siemens-Schuckert-Mítvek Villamossági 11.-T. Budapest, mint a Siemens-Schuckert-Werke G. m. b. H. berlin-siemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja 1926. évi április hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1925. évi augusztus hó 17-ike. Az ismert, váltakozóáramot egyenárammá átalakító gépek közül a gyakorlatban rendesen synchron vagy asynehron mótorgenerátorokat és egyfegyver-5 zetű átalakítókat alkalmaznak. A mótor-J generátor hátránya nagy súlya, miután mindkét tagja a teljes teljesítményre méretezendő; synchronmótoros mótor generátorok további hátránya, hogy azokat 10 synchronizálni kell, továbbá, hogy túlterheléskor könnyen kiesnek a fázisból; az asynchronmótoros mótorgenerátorok a váltakozóáramú hálózatot induktív áramokkal terhelik. Az egyfegyverzetű 15 áramátalakító előnye csekély súlya és jó hatásfoka, viszont hátrányai ugyanazok mint a synchrongenerátoréi; azonkívül a szokásos kiviteleknél adott hálózati feszültség mellett az egyenáramú feszült-20 ség csak szűk korlátok között szabályozható. Ismeretes ugyan már szabályozható egyenáramú feszültséggel dolgozó egyfegyverzetii átalakítóknak ily célra való alkalmazása, ezek hátránya azonban a 25 váltakozóáramú hálózat terhelése szempontjából a rossz hatásfok, különösen a szabályozási körlet határain. A találmány egy- vagy többfázisú váltakozóáramnak egyenárammá, illetőleg 30 egyenáramnak egy- vagy többfázisú váltakozóárammá való átalakítására szolgáló berendezésre vonatkozik, amelyben a fent utolsó helyen említett szabályozható egyenáramú feszültséggel dolgozó 35 egyfegyverzetű átalakítók kerülnek alkalmazásra, ezek lényeges hátrányainak kiküszöbölése mellett. A találmány értelmében a szabályozható feszültségű egyenárammal dolgozó egyfegyverzetű átalakítót oly synchron géppel kapcsoljuk, amely 40 azt elektromos vagy elektromos és mechanikai energiával táplálja. Az átalakító- és a synchrongép ily összeköttetése által aránylag csekély súlyú gépcsoportot kapunk, amelynek úgy az egyen- 45 áramú, mint váltakozóáramú oldala kedvező elektromos tulajdonságokkal bír. A találmány példakénti kiviteli alak ját a mellékelt rajz mutatja. Az ott feltüntetett gépcsoport (El) és (E2) egy- 50 fegyverzetű átalakítókból, egy, a felvett példában főleg mint i'ázísátalakító szolgáló (P) synchrongépből és (H) segédgépből áll, mely utóbbi a gerjesztésre szolgál. A gépcsoport az idegen gerjesz- 55 tésü (M) egyenáramú motort táplálja és az energiát az (N) forgóáramú hálózatból kapja. Az (El) és (E2) egyfegyverzetű átalakítókat (1,) és (12 ) rotorjaik gerjesztik; (sl) és (s2) statoraik nincse- 60 nek gerjesztő tekercsekkel ellátva, hanem csupán a rotor erőtluxusának mágneses zárását képezik. A statorok azonban (w) váltópólusokkal és szükség esetén a rajzban fel nem tüntetett kompenzációs 65 tekercsekkel vannak ellátva. Az egyfegyverzetű átalakítók feszültségét a főmező tengelye és a kollektorkefetengely által alkotott szög változtatása által szabályozzuk, akként, hogy a kollektor (b) 70 keféit, valamint az (sl) és (s2) statorokat a (w) pólusokkal együtt a (h) állítószerkezet segélyével elfordítjuk. Az elfordítás értelme a két (El) és (E2) gépben