93796. lajstromszámú szabadalom • Nem tagos radiátor

Megjelent 1930. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHffipfL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93196. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Nem tagos radiátor. Szőcs Jenő okleveles gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1926. évi február hó 4-ike. Folyadék- vagy gőzei fkuláe lós központi fűtéseknél részben sima és bordás csöveket, részben az úgynevezett radiátorokat használják fűtőtestek gyanánt. Az első j> csoportba tartoznak az általában olcsóbb, ipari jellegű fűtések, míg lakásokban általában az utóbbiakat használják. A radiátorokat vagy öntés útján, vagy sajtolt lemezből állítják elő, de nagyjából 0 mindig ugyanazt a formát ós elrendezést tartva be, egyes önálló tagokból fűzik azokat össze. Oka ennek az eljárásnak az, hogy ilyenformán mindig a szükségletnek megfelelő tagszámot lehet egy fűtőtestté 5 egyesíteni, de a különböző nagyságú fűtőtestek előállításához mindig egy és ugyanazon öntőmintát vagy sajtoló fejet lehet használni. Ma azonban már a különféle radiátor magasságok és csoportos mintá;o zás mellett ez az előny is mindinkább illuzórikussá válik, míg a tagok összetűzése és helyes tömítése nagy gondot okoznak. A radiátorok mai alakja és elrendezése a folyadék helyes áramlását is lát>5 szik szolgálni, azonban valóságban a nyers, éles szelvényeken való átömlés folytán bekövetkező ellenállások inkább csak hátrányt jelentenek. A radiátoroknak ilyen módon való előállítása emellett igen költ-30 séges is. A kereskedelemben előforduló elemekből, csövekből való előállítása a fűtőtesteknek többféle oknál fogva szintén nem olcsóbb, de nem is volnának elég tetsze-55 tősek. Kellett tehát oly eljárást kitalálni, melylyel egyszerű, olcsó és jókinézósű fűtőtesteket lehet előállítani. Jelen találmány tárgyát éppen olyan fűtőtestek képezik, melyeket nem csövek- 40 bői ós nem tagokból, hanem egyszerű vaslemezből egyszerű művelettel, ide-oda hajlítással állíthatunk elő, úgyhogy két ilyen módon készített hullámlemezt egymással parallel állítunk és két kis véglappal le- 45 zárunk. A véglapokhoz való légmentes erősítés lehet szögecselés tömeeselóssel, forrasztás, avagy hegesztés. Az 1., 2., 3. és 4. ábrák ilyen hullámleimezekből összeállított fűtőtestek néhány váltó- 50 zatát mutatják alaprajzban. Ez a négy első ábra egyben mutatja az illető fűtőtestek véglapjainak valódi alakját is. Az 5. ábra egy kész fűtőtestnek perspektivikus képe. 55 Az így készült fűtőtestek fűtőfelületét a hullámok sűrítésével, mélyítésével vagy másodrendű hullámok beiktatásával fokozni lehet egy és ugyanazon szélesség és magasság mellett. 60 A felső zárólap domborművű művészi kiképzést nyerhet, úgyszintén a hullámlemezek is lakkozás, zománcozás stb. útján díszíthetők. Az ilyen módon készült fűtőtestek egyik 65 nagy előnye az is, hogy belső felületüket összeállítás előtt jól ellenőrizhető módon lehet galvanizálni vagy lakkozni stb. és rozsdavédő réteg akár ecsettel vagy szórópisztollyal is rávihető. 70 Szabadalmi igény: Meleg folyadékokkal vagy gőzökkel hevített fűtőtest, jellemezve két parallel állított vagy fázisban eltolt hullámlemez és megfelelően más-más záróoldalak által, 75 1 rajzlap melléklettel. \ l'allns nyomda, Budapest.