93767. lajstromszámú szabadalom • Önműködő karomkapcsoló vasúti járművek számára

Megjelent 1930. évi február l»ó lő-én. MAGYAR KIRÁLYJ ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93761. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Önműködő karomkapcsoló vasúti járművek számára. Knorr-Bremse Aktiengesellschaft Berliii-Lichtenberg-. Pótszabadalom a 92105. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1925 évi szeptember hó 25-ike. A találmány a lörzsszabadalomban védett önműködő vasúti kapcsoló további kikép­zésére vonatkozik és célja, hogy ezen kap­csoló szerkezetének egyszerűsítésével, mű-5 ködési módját is egyszerűbbé tegye és a működés megbízhatóságát növelje, főleg azonban lehetővé óhajtja tenni, hogy a kapcsolót feszültség alatt is oldhassuk. A törzsszabadalomban védett kapcsoló­it) nál a kapcsoló zárását biztosító (2) záró­retesz megtört homlokfelülettel bíró, ol­dalsó kivágással van ellátva, melybe ki­váltó szerkezet gyanánt szolgáló, forgat­ható (9) emelő kapcsolódik be, melynek 15 segélyével a záró retesz a kapcsoló zárá­sának megfelelő helyzetből visszahúzatik. Emellett a törzsszabadalom szerinti kap­" csolónál a berendezés olyan, hogv a záró­retesz akkor, amikor a (9) emelő mozga-20 fására szolgáló kiváltó szerkezetet szaba­don engedjük, előre csúszik és egv rajta oldalt elrendezett (18) kiszögeléssel (20) nyugaszba kerül, mely a záró helyzetben rögzíti. Ebben a helyzetben a kapcsoló oldva 25 van és még akkor is oldva marad, lia a járművek közvetlenül egymás mögött állnak meg. Ha a járműveket egymástól szétválaszt­juk, akkor az ellenfejnek a kapcsolási hely­zetben lévő záróretesze a záró helyzetet el-30 foglaló záróreteszt kissé visszanyomja, úgy­hogy a (20) nyugaszból kiemeltetik és most már szintén a kapcsolási helyzetbe vissza­esik. A kapcsolási készség ezáltal önműkö­dően ismét helyreáll. A kiváltó szerkezet 35 emelőinek hosszai és a záróretesz működ­tető emelőjének hosszai közötti arányok a törzsszabadalom ijzerint olyanok, hogy a súlyos záróretesz hosszú emelőkaron tá­mad és ezzel szemben csak rövid emelő­kar áll a kiváltó szerkezet támadása szá- 40 mára .A teherkar tehát tetemesen liosz­szabb az erőkarnál. Ennek az a következ­ménye, hogy nehézséggel jár a kapcsoló oldása, amikor az feszültség alatt áll, pl. akkor, amikor a járművek a szerelvények 45 összeállítása és szétkapcsolása céljából gu­rító dombon futnak. A találmány szerint már most a záró­retesznek a forgató emelő számára való kivágásának és magának ezen emelőnek áo a rajzban feltüntetett kiképzése folytán, a kapcsoló működési módja oly irányban egyszerűsít telik, hogy a záróretesz akkor is minden nehézség nélkül visszahúzható, amikor a kapcsolt járművek egymásra hú- 55 zást fejtenek ki. Továbbá egyszerűsítés ab­ban rejlik, hogy a záróretesz a zárási hely­zetbe való visszatolásánál nem kapcsolódik be többé a nyugaszba, mint a törzsszaba­dalom szerinti kiképzésnél. Ezen nyugasz 60 tehát elmaradhat, miáltal a kapcsoló elő­állítása lényegesen egyszerűbbé válik. A záróretesz a találmány szerinti kapcsoló­nál mindig ugyanabban a vezetősíkban csú­szik úgy a vízszintes, mint a függélyes 65 mozgási irány tekintetében. A záróretesz és a forgó emelő közötti együttműködést ezen részeknek a törzssza­badalom szerinti együttműködésével szem­ben az jellemzi, hogy a részek a kikapcso- 70 lási helyzetben önrekesztők, úgyhogy az ebbe a helyzetbe visszavezetett retesz ezen helyzetben megmarad, tehát a záróhelyze­tet veszi fel és csak azáltal vezethető visz­sza az elrekesztési helyzetbe, hogy kivül- 75 ről oly értelemben hatunk rá, hogy első­sorban még hátrafelé irányuló csekély moz­gást végez, melynek következtében a záró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom