93747. lajstromszámú szabadalom • Kazántisztító készülék

— 3 — gével együttműködik; azonkívül belső oldalán a görbített (56) felület van ki­képezve, mely a lökettárcsa külső felüle­tével jön érintkezésbe és ezzel koncen-5 trikus; végül a lejtős haránt futó (57) felülettel és a lemetszett (58) haránt­felülettel van ellátva, mely az (57) felület és az emelő gyengébb része között fekszik. to Üzem közben a fúvócsőnek és a löket­tárcsának az óramutató járásával egyező elforgatásánál az (50) kiugrás az emelő meghosszabbításának (54) végielületéhez nyomul, miáltal az emelő a tárcsához ké-15 pest kifelé és lefelé nyomatik és ezáltal a szelep nyitását bevezeti. Ennél az elren­dezésnél az emelőkarnak a lehető leg­nagyobb hossza van, ennek következté­ben a szelepnyitás bevezetésére való 20 emelő karja a legnagyobb és egyúttal a szelep mozgása a leglassúbb. A fúvócső­nek és a lökettárcsának az óramutató já­rása irányában való további elforgásá­nál a tárcsa (48) vége a kiszélesített (52) 25 rész (55) végfelületével jön érintkezésbe és efelett elhalad. Az emelő működtető pontja elekor köze­lebb fekszik forgáspontjához, miáltal a szelep gyorsabban mozgattatik. Azonkívül 30 mivel a végfelület a fúvócső közepe felé előugrik, az emelő kifelé és lefelé igen gyorsan kilendül. Miután a (48) vég az (55) végfelületről lecsúszott, az (56) gör­bített felület a lökettárcsa külső felületén 35 csúszik, miáltal az emelő beállított hely­zetében, a szelep pedig nyitva tartatik. Mihelyt a tárcsa (49) vége az (56) görbí­tett felületről lecsúszott, a lejtős (57) ha­ránfcfelület kerül a tárcsa ezen végére s 40 így lehetővé teszi, hogy a szelep fokozato­san záródik, míg az (57) és (58) felületek közötti (59) pontot el nem érjük, mire az emelő a még fenmaradó részen való to­vábbi elforgásnál hirtelen visszatér ere-45 deti helyzetébe, úgyhogy a szelep záró­helyzetébe csappanhat. Minthogy az (53) meghosszabbítás (50) kiugrása és (54) végfelülete a lökettárcsa és az emelő fő­állásaihoz képest eltoltan fekszenek, azok 50 az emelő működtetését nem akadályoz­zák, miután az működésbe helyeztetett. Láthatjuk tehát, hogy ezen elrendezés a legnagyobb erőkifejtést eredményezi a szelep nyitásának kezdetén fellépő leg-55 lassúbb mozgással kapcsolatban. A szelep pedig a nyitás megindítása után igen gyorsan nyit. Oly célból, hogy a szelei.) rúgónyoinásait a nyitás bevezetése után tehermentesít­sük, a következő elrendezést alkalmazzuk, 60 (60) jelöli a főrúgót ós (61) a segéd­rúgót. A rúgók mindegyike, mint azt az 5. ábra mutatja, a szelepház felett körül­veszi a (62) szeleprúd felső végét. A (60) rúgót körülvevő (63) hengernek befelé 65 néző (64) és (65) szélei vannak a rúgó ki­tágulási mozgásának határolására. A (66) alátéttárcsa, a henger (65) felső szélének alsó oldalához fekszik és a (60) rágó felső vége által hozzászoríttatik. A (61) rúgó 70 ezen alátét-tárcsa felső oldalára gyakorol nyomást ós egyúttal a (67) alátéttárcsa alsó oldalára is, mely utóbbi tárcsa alkal­mas módon van a szeleprúdra erősítve Ezen utóbb említett alátéttárcsán hasíték 75 van kiképezve, mellyel a szeleprúd (68) emelője kapcsolódik. A segédrúgó Össze­nyomásának határolására a (69) henger van elrendezve, mely a rúgót körülveszi és a (66) alátéttárcsán nyugszik, mikor ia 80 a henger felső vége rendesein közbenső tér által van a (67) alátéttárcsa alsó oldalától elválasztva. Ezen elrendezés következtében a (60) rúgó a szelepet nyitott állásából oly hely- 85 zetbe mozgatja, melyben közelítőleg el van zárva. Ez utóbbi helyzetben a főrúgó mozgása a rúgót körülvevő henger befelé néző szélei által határol tátik. A szelep to­vábbi zárását a (61) segédrúgó eszközli, 90 melyet a szelepház szelepe alatt lévő tisz­títófolyadék támogat. Így tehát a szelep nyitásának bevezetésére csak az az erő szükséges, mely elégséges a segédrúgó ellenállásának, valamint ama ellenálláa 95 legyőzésére, melyet a szelepházban levő tisztítófolyadék nyomása kifejt. A szelep nyitásának megindítása után a teljes nyitáshoz oly erő szükséges, mely a. főrúgó ellenállását legyőzi, minthogy a 100 szelep két ellentétes oldalára kifejtett nyomások közelítőleg egyenlők. A 6. ábra szerint a (71) hattyúnyak alsó oldalán lévő szelepház (71)-gyel, a szelep pedig (72)-velvain jelölve; utóbbi a szelep- 105 házban van elhelyezve és felfelé álló (73) szeleprúddal bír, mely a szelepházból ki­nyúlik. A szelepet normálisan (74) rúgó szorítja fészkéhez, A rúgó alsó vége a (76) anya (75) pereméhez, felső vége pedig 110 az alkalmas módon a (73) szeleprúd felső végén elrendezett (77) alátéttárcsához tá­maszkodik. A (76) anya a (78) csap­hüvelyre van csavarolva. melynek a sze­lepház felső falába csavarolt kisebb 115 keresztmetszetű része van; a szeleprúd ezen csaphüvelyen áthatol. (79) a (78)

Next

/
Oldalképek
Tartalom