93729. lajstromszámú szabadalom • Javítás cséplőgépeken

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J^gHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93729. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Javítás cséplőgépeken. Sándor József géplakatos Orosháza. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 27-ike. A bejelentés tárgya az eddigi használa­tos cséplőgépeknek javítását és tökélete­sítését célozza. A jelenlegi cséplőgépek igen nehezek, miért is azoknak vontatása 5 különösen homokos vidéken, valamint sá­ros és rossz utakon igen nehéz és sok költségbe kerül. A találmány szerint a cséplőgépnek számos alkatrészét, mint pl. a szalmarázót, magasztalt, alsótörekros-10 tát, tisztítóművet, valamint a kétoldali burkolódeszkázatot, melyek eddig megva­salt vastag deszkáikból készülteli, részije 11 alumíniumból, részben pedig vékony vas­lemezből készítjük, amiáltal elérhető, 15 hogy pl. egy hatos számú cséplőgépnek önsúlya csak kb. 15—16 mázsa lesz. E lényeges súlymegtakarítás folytán a cséplőgép igen könnyen, szállítható, ami­által a vontatógép tiizelőanyagfogyasz-20 tása jóval kisebb lesz, és a gép kímélte­tik, sőt az eddigi nehéz és erős vontató­gépek helyett kisebb vontatógépeket is alkalmazhatunk. A könnyebb vontatást elősegíthetjük még azáltal is, hogy a 25 cséplőgépnek tengelyeit golyós csapágya­zással látjuk el. A további javítások arra vonatkoznak, hogy a cséplőgép lehetőleg tökéletes munkát végezzen, tökéletesen válasszon, 30 vagyis a szalmát, a töreket, a pelyvát és a magvakat egymástól tökéletesen elvá­lassza, olykép, hogy magveszteség egyál­talában ne legyen, vagyis, hogy a szalma, törek és pelyva közé magok ne kevered-35 hessenek. Utóbbi célt a találmány azáltal éri el, hogy egyfelől az ismétlőt mélyeb­ben beviszi a szalmarázó alá, ami által megakadályozza azt, hogy a szél esetleg szalmát fújjon be a magasztalra, más­felől pedig a magasztal alsó vége és a 40 íörekrosta közé egy hosszabb csúszófelü­letet iktat be, melyen a szemek, pelyva és törek rázómozgás mellett hosszabb utat tesznek meg, mely mozgás alatt a szemek, illetve magvak legalul helyezked- 45 nek el, úgyhogy a törekrosta a töreket tökéletesen tudja kiválasztani. A talál­mány szerint végül a dobkosárléceknek kopásnak leginkább kitett szélei kicserél­hető acélbetéttel láttatnak el. 50 A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja van a cséplőgépnek feltüntetve és pedig az 1. ábra a cséplőgép vázlatos belső szer­kezetét mutatja függélyes hosszmetszet- 55 ben, míg a 2. ábra dobkosárlécet mutat távlatilag. A találmány leglényegesebb része ab­ban áll, hogy míg eddig a (g) magasztal­nak alsó végéről a törek, a pelyva éls a 60 magvak közvetlenül a (h) törekrostára hullottak .és pedig annyira összekevert ál­lapotban, hogy a töreknek egy része a magvakkal, illetve szemekkel együtt a törekrostán áthullott, addig a találmány 65 szerint egyfelől a magasztal mélyebben, fekvő része irányában meg van hosszab­bítva, másfelől a magasztalnak alsó vége nem torkollik a törekrosta fölé, hanem a (h) törekrosta a magasztalhoz képest el 70 van tolva és egy sima (i) lemeznyúlvány­toldattal van ellátva, úgyhogy a magasz­talról lekerülő törek, pelyva és mag ez (i) csúszólemezre jut és csak miután azon rázómozgással végighaladt, kerül az e 75 csúszólemez folytatásába eső (h) törek­rostára. E esi'iszólemez aránylag hosszú (kb. 150 cm.), úgyhogy a rajta való moa

Next

/
Oldalképek
Tartalom