93725. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső hengeres anodával
(El) anódfeszültség, (E2) belső testfeszültség és (rl) belső henger-sugár, valamint (r2) külső hengersugár mellett egymásit éppen kiegyenlítik (lásd az 5. 5 ábrához tartozó diagrammot) könnyen meghatározhatjuk, azon feltétel mellett, hogy a belső és külső kathódtér határán az elektrostatikus erők ellentétes előjelűek. 10 Hengeres és koaxialis elrendezés esetén az (r) sugarú henger mentén a mező ahol C egy konstans érték. Az egyes pontok potentiálja ez esetben 15 E = C . 1 n r 2. Az r0 sugarú henger mentén az egyensúly feltétele G± C, --• = 2 = 0 :-!. i'o r0 vagyis 20 C, + Ca = U i. Ha az (1) és (5) hengereknek a (2) katliódával szembeni feszültségeik: H = . I " j " : •>• K,= l' . í n £ | akkor a 4. alatti egyenlet alapján 25 l'.L . In + E3 . 1 n ^ =0 . . G. ro ra Ha az r0 katliódrádinst az rL és r., anódrádiusokkal szemben adottnak tételezzük fel, akkor a két anóda feszültségeinek viszonya: F IN •: 30 / = - r " 7. In . ^ ro Ha a feszültségviszonyt ismertnek tételezzük fel, úgy szükségképpen egy meghatározott kathódsugarat kapunk, amely a ti. egyenlet egyszerű átalakítása által 35 adódik ki: *-(*) ' 8 Gyakorlati szempontból előnyös, ha a két henger feszültségét egyenlő nagyra választjuk, úgyhogy azokat a csövön belül 40 párhuzamosan kapcsolhatjuk. Ez esetben a 8. egyenletből r0 = V r i • r 2 vagyis a katliódrádius ez esetben egyenlő a két anódrádius mértani középarányo- 45 sával. Az a változat, amelynél az izzókathód és a belső test (segédanód) két koncentrikus hengert képeznek, azon további előnynyel bír, hogy a cső könnyen hűthető, 50 amennyiben úgy a külső anód külső falát mint a, belső test belső falát is hűtőfolyadékkal hozatjuk érintkezésibe. A rajz 6. ábrája ily elektroncsövet mutat. Az ,(1) külső anódával koncentrikus 55 (5) belső henger a, felvett esetben edényalakú. Mivel a belső hengert és a külső anódát ugyanazon feszültséggel tápláljuk, azok az alsó homlokoldalon egymással egy átmenet alakjában össze- 60 függenek. Az elektroncsövet (6) hűtőköpeny övezi, amelyen a nyíl irányában p. o. hűtőfolyadék áramlik. Hogy a hűtőfolyadék az (5) henger belső falát hatásosan hűtse, el»ben (7) cső van elrendezve. 65 A külső anód ismert módon (8) üveglábbal van ellátva. E láb egy beleié nyúló részén a szálalakú izzókathóda felfüggesztő szerkezetét hordja. A leírt villamos csőszerkezetek szelep- 70 csövekben, vezérlő csövekben, mint általában nagy vákuummal dolgozó villamos szerkezetek bármelyikében alkalmazhatók. Vezérlőcsövekkén.t való alkalmazás céljából p. o. hengeres alakú kathódszálra 75 is mindkét oldalán egy-egy vezérlőrácsot szerelünk be. Ha e vezérlőrács a poteniiálmegosztást a cső belsejében lényegesen eltolja, úgy a fent leírt módon az üzem közbeni egyensúlyi állapot helyre- 80 állításához szükséges legkedvezőbb heng'erradiust egyszerűen megállapíthatjuk. Ezen (ro) sugár által meghatározott hengerfelületen az izzószálat tetszőleges módon elrendezhetjük, a legegyszerűbben 85 ligy, hogy a szálat az alkotó irányában egyenesen, vagy a henger körül spirálisban vezetjük. Az izzószál egyes részeit természetesen tetszés szerint sorba, vagy párhuzamosan kapcsolhatjuk, azon cél- 90 hói, hogy a feszültség külömbségek a szál mentén ;ne legyenek túlságos nagyok, ami az elektroneimissiót károsain befolyásolná. Ha a szálak egyensúlyi helyzetét nem tartjuk be pontosan, úgy oly erők kelet- 95 keznek, amelyek a szálakat a nagy elektrostatikus erők hatása alatt helyzetük-
