93725. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső hengeres anodával

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93725. SZÁM. — VLL/D. OSZTÁLY. Elektroncső hengeres anódával. Siemeiis-Schuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi junius hó 15-ike. Izzókathódás elektroncsöveknél sok esetben felmerül annak a szüksége, hogy az izzó kathódaszálat a hengeres anóda belsejében több menetben rendezzük el, egy-5 részt az elekitronemissió növelése, másrészt az árain magnetikus hatásának csökkentése céljából. Ekkor azonban az izzószálat már nem helyezhetjük el a hengeralakú anóda tengelyéiben, hanem azt ex-10 centrikusán kell elhelyeznünk. A rajz 1. ábrája ily elrendezést mutat. (1) az anódaihenger, (2) két izzó katihódaiszál. Ha ekként szerkeszteti elektroncsövet nagy feszültséggel táplálunk, akkor az erős elek-15 trosztatikus mező a szálakra oly mechanikai erőkkel hat, amelyek következtében azokban meg nem engedhető igénybevétel keletkezik. A találmány tárgyát oly elektroncső 20 képezi, amelynél az izzószálak a hengeres anóda tengelyén kívül akként vannak elrendezve, hogy a fent leírt hátrányos igénybevétel azokban nem lép fel. Az új cső különösen nagyfeszültségű árammal 25 való üzemihez alkalmas. A találmány értelmében az anódhenger belsejében testeket rendezünk el és azokat oly potentiálra töltjük, hogy az izzókathódára gyakorolt elektrosztatikus hatás közel vagy telje-30 sen kiegyenlíttetik. A cső belsejében elrendezet test potentiálja az anóda potentiáljával lehet egyenlő, vagy lehet attól eltérő is. Az 1. ábrában feltüntetett szerkezetű 35 csőnél a kiegyenlítést a találmány értelmében p. o. azáltal történik, hogy az anódahenger belsejében, az izzószálakkal párhuzamosan két vezetőt (3) ós (4) rendezünk el, és azokat oly positiv poten-40 ciálra töltjük fel, hogy az izzókathódával szomszédos anódafalak vonzó hatását éppen kiegyenlítik. (2. ábra). A 3. és 4. ábrák a találmány szerinti csőszerkezet két további változatát mutatják. Az elektrostatikai erők kiegyen- 45. súlyozására szolgáló test ez esetben oly alakkal bír, hogy az anóda szembenfekvő részeivel együtt az izzószálakat körülvevő tereket alkot, amelyek az elektrostatikai hatások tekintetében az ismert 50 koaxiális elrendezésnek felelnek meg (az anóda henger tengelyében kifeszíteti szál). A 3. ábrabeli változatnál két izzószálat alkalmaztunk. Ennek megfelelően az (5) belsőtestet az (1) anódahenger két felével 55 egyenként egy-egy ilyen teret alkot, amelyben a vonzóerők a szál mentén egymást kiegyenlítik. A 4. ábrabeli változatnál négy izzószálat alkalmaztunk és az (5) belsőtestet megfelelően alakítottuk. 60 A rajz 5. ábrája egy másik változatot mutat. Ez a cső igen nagy feszültségekkel, 100.000 Voltnál nagyobb potentiállal is üzemben tartható, és ezenkívül nagy áramerősségeket is elbír, éppen az izzó- 65 kathóda nagy felülete következtében. Az (5) belső test és a (2) izzókathód az (1) anódával koncentrikus hengerfelületeket képeznek. A belső test p. o. mint teljes falu henger is kiképezhető. Az izzóka- 70 thóda egyes, a hengerek közös tengelyével párhuzamosan elrendezett izzószálakból áll, amelyeket az izzólámpáknál szokásos módon zeg-zugos vonal mentén is elrendezhetünk. Felfüggesztésére az is- 75 mert száltartók használhatók. Az (5) belső testet a fent körülírt célnak megfelelő potentiálra töltjük fel. Azt az (rO) katódrádiust amely mellett az elektrostatikus erők a kathódszálak mentén adott 80