93725. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső hengeres anodával

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93725. SZÁM. — VLL/D. OSZTÁLY. Elektroncső hengeres anódával. Siemeiis-Schuckert-Werke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi junius hó 15-ike. Izzókathódás elektroncsöveknél sok eset­ben felmerül annak a szüksége, hogy az izzó kathódaszálat a hengeres anóda bel­sejében több menetben rendezzük el, egy-5 részt az elekitronemissió növelése, más­részt az árain magnetikus hatásának csök­kentése céljából. Ekkor azonban az izzó­szálat már nem helyezhetjük el a henger­alakú anóda tengelyéiben, hanem azt ex-10 centrikusán kell elhelyeznünk. A rajz 1. ábrája ily elrendezést mutat. (1) az anó­daihenger, (2) két izzó katihódaiszál. Ha ek­ként szerkeszteti elektroncsövet nagy fe­szültséggel táplálunk, akkor az erős elek-15 trosztatikus mező a szálakra oly mechani­kai erőkkel hat, amelyek következtében azokban meg nem engedhető igénybevétel keletkezik. A találmány tárgyát oly elektroncső 20 képezi, amelynél az izzószálak a hengeres anóda tengelyén kívül akként vannak el­rendezve, hogy a fent leírt hátrányos igénybevétel azokban nem lép fel. Az új cső különösen nagyfeszültségű árammal 25 való üzemihez alkalmas. A találmány ér­telmében az anódhenger belsejében teste­ket rendezünk el és azokat oly potentiálra töltjük, hogy az izzókathódára gyakorolt elektrosztatikus hatás közel vagy telje-30 sen kiegyenlíttetik. A cső belsejében el­rendezet test potentiálja az anóda poten­tiáljával lehet egyenlő, vagy lehet attól eltérő is. Az 1. ábrában feltüntetett szerkezetű 35 csőnél a kiegyenlítést a találmány értel­mében p. o. azáltal történik, hogy az anódahenger belsejében, az izzószálakkal párhuzamosan két vezetőt (3) ós (4) ren­dezünk el, és azokat oly positiv poten-40 ciálra töltjük fel, hogy az izzókathódával szomszédos anódafalak vonzó hatását ép­pen kiegyenlítik. (2. ábra). A 3. és 4. ábrák a találmány szerinti csőszerkezet két további változatát mu­tatják. Az elektrostatikai erők kiegyen- 45. súlyozására szolgáló test ez esetben oly alakkal bír, hogy az anóda szembenfekvő részeivel együtt az izzószálakat körül­vevő tereket alkot, amelyek az elektro­statikai hatások tekintetében az ismert 50 koaxiális elrendezésnek felelnek meg (az anóda henger tengelyében kifeszíteti szál). A 3. ábrabeli változatnál két izzószálat alkalmaztunk. Ennek megfelelően az (5) belsőtestet az (1) anódahenger két felével 55 egyenként egy-egy ilyen teret alkot, amelyben a vonzóerők a szál mentén egy­mást kiegyenlítik. A 4. ábrabeli változat­nál négy izzószálat alkalmaztunk és az (5) belsőtestet megfelelően alakítottuk. 60 A rajz 5. ábrája egy másik változatot mutat. Ez a cső igen nagy feszültségek­kel, 100.000 Voltnál nagyobb potentiállal is üzemben tartható, és ezenkívül nagy áramerősségeket is elbír, éppen az izzó- 65 kathóda nagy felülete következtében. Az (5) belső test és a (2) izzókathód az (1) anódával koncentrikus hengerfelületeket képeznek. A belső test p. o. mint teljes falu henger is kiképezhető. Az izzóka- 70 thóda egyes, a hengerek közös tengelyé­vel párhuzamosan elrendezett izzószálak­ból áll, amelyeket az izzólámpáknál szo­kásos módon zeg-zugos vonal mentén is elrendezhetünk. Felfüggesztésére az is- 75 mert száltartók használhatók. Az (5) belső testet a fent körülírt célnak megfelelő potentiálra töltjük fel. Azt az (rO) ka­tódrádiust amely mellett az elektrosta­tikus erők a kathódszálak mentén adott 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom