93714. lajstromszámú szabadalom • Készülék tárgyaknak, főleg drótgyűrűknek nemesítésére izzítására és hűtésére

Megjelent 1930. évi március hó 11-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 93714. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Készülék tárgyaknak, főleg drótgyűrűknek nemesítésére, izzítására és hűtésére. Köster Frigyes mérnök Kábel (Westfalen). A bejelentés napja 1926. évi májas hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 27-ike. A találmány készülék egyes tárgyaknak, főleg drótgyűrűknek nemesítésére, izzítására és hűtésére. Drótoknak, pl. hengerelt drótoknak és vastag acéldrótoknak 5 gyűrűk alakjában való nemesítésére eddig a drótgyűrűket mindenekelőtt úgynevezett boltás-kemencében (Muffelofen) edzési hőfokra melegítették és azután ólomfürdőben hirtelen lehűtötték. A további 10 feldolgozás előtt azután még pácolni, majd mésszel kezelni és iijból megszárítani is kellett ezeket a gyűrűket. Azonkívül sok ólom maradt a dróthoz tapadva, ami a drótot sok célra kisebb értékűvé tette. Az 15 ólomfogyasztás meg is drágította ezt az eljárást. A találmány szerint e hátrányok elkerültetnek ós a nemesítő, izzító vagy hűtő folyamat javul azáltal, hogy egyenlete-20 sebbé és szabályozhatóvá lesz. Hűtés esetén továbbá a meleg egy része visszanyerhető. Az izzítandó anyagot, e találmány szerint, nem úgy, mint eddig, közvetlenül a 25 fürdőbe, pl. az ólomfürdőbe visszük be, hanem olyan tartályba, melyet a fürdő körülöblít. Lehet pl. dobokba zárni az izzítandó anyagot és e dobokat azután bemeríteni a fürdőbe. Ekkor a dobok alakja 30 célszerűen az izzítandó anyag alakjához igazodik. Még célszerűbb kettős falu edényt használni, melynek köpenyürege a fürdőt foglalja magában. Lehet azután az anyagot közvetlenül bevinni e tartály 35 belső üregébe vagy még jobb az anyagot tartalmazó izzító fazekat beilleszteni ebbe az üregbe. Drótgyűrűk kezelésére előnyösen használhatunk gyűrűalakú belső üreggel bíró, kettős falu edényt és gyűrűalakú keresztmetszetű izzító fazekat. Az 40 ólomfürdő felvételére a köpenyüreg falait célszerűen bordákkal merevítjük egymáshoz képest. A köpenyüreget be- és kivezető csődarabbal látjuk el, hogy a hűtéskor a 45 fürdő folyadékát, pl. az olajat vagy vizet, keringtethessük és ezzel nagyobb és egyenletesebb hatás elérését biztosítsuk. Víz használata esetén, a készülék segélyével, forró vizet lehet termelni, hogy 50 ezzel a meleget részben visszakapjuk. A nemesítés céljából pl. az anyagot tartalmazó izzító fazekat a fürdő által körülöblített tartályba visszük be, mihelyt , az anyag az edzési hőfokot elérte. Ekkor nem 55 következik be hirtelen lehűlés, hanem enyhe nemesítés történik, mimellett a folyadék keringése folytán messzemenő szabályozás válik lehetővé. Olaj alkalmazásakor olajgőzök vehetik körül az izzító 60 fazekat, melyek az oxigénnek az izzító fazékba való bejutását meggátolják, amit ólomfürdő használatakor pl. faszénnek vagy egyéb szilárd vagy cseppfolyó tüzelőanyagnak bevitelével érünk el. 65 Igen egyenletes, oxydmentes izzítást érünk el, ha az izzítandó anyagot tartalmazó fazekat a kettős falu edénybe teszszük be, melynek köpenyürege az előírt hőfokra melegített ólomlurdőt tartal- 70 mazza és ha külső fűtéssel az edényt a kívánt hőfokon tartjuk. Ekkor tökéletes liőkiegyenlítődés és valamennyi résznek teljesen egyenletes izzása megy végbe. Ez az eljárás főleg nagy értékű anyagoknak iz- 75 zítására alkalmas. Azonos módon lehet a készüléket egyenletes hűtésre is használni és emellett, mint