93705. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektromos kemencék számára
Megjelent 1930. évi március hó 11 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93705. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektróda, elektromos kemencék számára. Det Norske Aktieselskab For Elektrokemisk Industri Oslo. A bejelentés napja 1926. évi október hó 5-ike. Norvégiai elsőbbsége 1925. évi december hó 9-ike. A jelen találmány elektromos kemencékhez használandó elektródákra és különösen azon kontaktusoknak elrendezésére és elhelyezésére vonatkozik, melyeken ke 5 resztül az elektromos áram az elektródák hoz vezettetik. A találmánynak célja a feszültségvesz tesiégnek minimumra csökkentése azáltal, hogy az áramot oly ponton vezetjük az 10 elektródiához, mely az ömlesztőkhöz oly közel van. amint ez csak lehetséges. E% kiválóan fontos, különösen olyan kemencéknél, melyek erős áramokkal és aránylag kis feszültségekkel dolgoznak, mint 15 pl. alumíniumnak elektrolitikus kitermelésénél. Ilyen kemencék gyakran pl. 6—7.5 Volt feszültséggel éa 8000—25.000 Ampere és még erősebb árammal dolgoznak. Ily módon az elektródákban vagy a korntak-20 tusokban fellépő oly feszültségveszteiség, mely pl. 100 Volt feszültséggel dolgozó elektromos íényívkemencóben elhanyagol ható, a működést teljesen megakasztja. Kis feszültségű kemencéknél a feszültség-25 veszteséget úgy szokták ellenőriizini és elkerülni, hogy rövid elektródákat használnak és ezeket a vezetékkel nehéz rézvagy i vasrudak vagy tartók segélyével kötik össze. Ezek gyakran az elektródák-30 nak legfelső részébe vannak ágyazva és azoknak tartására szolgálnak. Az elektró' dák, elhasználódásuk mérvében fokozatosan lesüllyaszttetnek mindaddig, míg a további használatra túlrövidekké nem 35 lesznek. Ekként itt mindig az elektródának egy darabja megmarad, melyet el kell távolítani; ha maguk az elektródák túlrövidek, ezen maradékd arab az egész elektródának jelentékeny részét alkotja. Az ilyen kemencékben néha önégető elek- 40 tródákat használtak, amikor is azonban nehéz volt az igen erős áramot az ilyen elektródákba hatásosan bevezetni. A jelen találmány különösen jól alkalmazható önégető elektródáknál, használ- 45 ható az azonban a szokásos szén és graphitelektródáknál is. A jelen találmány szerint az áram oly kontaktustesteken keresztül vezettetik az elektródához, melyeik az elektróda,- 50 masszába nyúlnak és az elektromos áramot az elektróda működő végéhez közel vezetik be, ahol is a kontaktustesteknek külső vége pl. hajlékony vezetők segélyével az áramforráshoz vaji kapcsolva és az 55 elrendezés olyan, hogy mindegyik kontaktustest vagy összeköttetés az elektróda elfogyasztásának mérvében felfelé helyezhető. A kon tak tustestek n ek oly a ny agból kell 60 készülniök, melynek specifikus elektromos vezetőképessége az elektródáéhoz viszonyítva aránylag nagy, pl. célszerűen fémből, de készülhetnek azok némelykor graphiitból is. Ilyen esetben ezeket nem 65 szükséges eltávolítani, hanem el lehet azokat használni az elektróda maradékával együtt abban a mértékben, amelyben az elektróda fokozatosan az ömlesztékbe bocsáttatik, melyet a kontaktustestek nem 70 tisztátlanítanak el. Ha a kontaktus'testek fémből készülnek, rendszerint kívánatos, hogy azok eltávolíttassanak, mielőtt még az ömlesztékbe érnek, minden esetre azonban olyankor, 75 amikor eltiszltátlanítás lépne fel. Tekintettel nagy olvadási pontjukra ós az alkalmazott nagy hőmérsékletnél a
