93692. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtőszerkezetek hatásfokának növelésére

j Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI S^MÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93692. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Berendezés fűtőszerkezetek hatásfokának növelésére. Stumpfoll Ede nyűg. áll. ipari szakiskolai igazgató Temesvár. A bejelentés napja 1926. évi október hó 25 ike. A lakások fűtésére szolgáló szerkezetek a legtöbb esetben igen rossz hatásfokkal dolgoznak, amennyiben a tüzelőanyag elégéséből származó meleg legnagyobb ré-5 sze, néha 50—70%-ig, nem a helyiség fűtésére szolgál, hanem kihasználatlanul a kéményen át távozik. A találmányt olyan f ütőszer kezeteknél alkalmazható berendezés képezi, mely a 10 tüzelőanyagból fejlesztett melegnek sokkalta jobb kihasználása folytán a tüzelőszerkezetek hatásfokát jelentékenyen fokozza, illetve a helyiség gyorsabb és jobb i kifűtése mellett nagymértékű tüzelő-15 anyagmegtakarítást tesz lehetővé. A találmány arra a megfontolásra van alapítva, hogy a tüzelőanyagból fejlesztett meleget annál jobban hasznosíthatjuk, minél jobb a légkeringés és minél 20 hoszabb utat tesznek meg a fűtőgázok. Ezért a találmány értelmében amellett, hogy a kályhába vagy egyéb fűtőszerkezetbe, pl. a kályhához csatlakozó kaloriferbe a levegő keringését biztosító csator-25 nákat építünk be, az ezen fűtöszerkezeten átvonuló és a levegőt felmelegítő, illetve ezáltal egyúttal keringésbe hozó füstgázok útját mesterséges akadályokkal meghoszszab bitjük és így a melegnek lehetőleg 30 nagy részét a fűtendő helyiségben visszatartjuk. A találmány szerinti berendezés szerkezeti megoldása igen különböző lehet ég azzal a mindenkori helyi viszonyokhoz 35 kell alkalmazkadni. Ezért a mellékelt rajzon a találmány értelmében kiképezett fűtőszerkezeteknek néhány jellegzetes foganatosítási alakját csak példaképen tüntettük fel, de természetes, hogy a szerke zeti megoldás a találmány keretén belül 40 ezektől eltérő is lehet. A berendezésnek az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben és felülnézetben feltüntetett foganatosítási alakja a kályha tüstcsövébe iktatott kalorifer alakjában 45 van kiképezve. Ezen berendezés lényegét a két egymással koncentrikus, alul és felül zárt (A) és (B) henger között elrendezett (C) bádogspírális képezi, mely pl. a belső hengeren szegecselés, forrasztás stb. 50 útján van megerősítve. A külső bádoghenger két, célszerűen egymással szembenfekvő ponton, pl. alul és felül egy-egv (a, b) csőcsonkkal van ellátva a füstgázok be- és kivezetésére. Rendszerint az (a) 55 csonkot a kályha fűtőcsonkjával, a (b) csonkot pedig a kémény nyílásával kötjük össze. A füstgázok az (a) csonknál lépnek be és az (A) és (B) hengerek közötti gyűrűs 60 térbe jutva, abban a (b) csonk felé felszállnak. A (C) spirális a füstgázok áramlását lassítja és egyúttal azok útját meghosszabbítja. A füstgázok tehát a kalorit'erben hosszabb utat lassabban tesznek 65 meg, aminek viszont az lesz az eredménye, hogy a füstgázok útközben melegük nagy részét leadják és erősen lehűlve lénnek ki a kéménybe. A berendezésben rekedt meleg részben 70 vezetés, részben sugárzás által a helyiség levegőjének adatik át, legnagyobb része azonban áramlás útján terjed el a helyiségben és annak kellemes, egyenletes felmelegedését eredményezi. A meleg nagy 75 része ugyanis a belső (B) hengerben levő légoszlop felmelegítésére fog szolgálni,, ami által — a meleg levegő felszállása ós