93679. lajstromszámú szabadalom • Ajtó- és ablakpánt

Megjelent 193Q. évi március hó 228-én. MAGYA1I KIRÁLY! jKggR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93679. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Ajtó- és ablakpánt. Tarján Andor vállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 20-ika. A gyakorlatban eddigelé használt ajtó-és ablakpántokkal szemben, miknek pántlemezét az ajtóba vagy ablakba, illetve ajtó- vagy ablaktokba hosszadalmas és 5 körülményes vésósi munkával beeresztik és keresztirányban bevert csapokkal rögzítik, a találmány tárgyát oly ajtó- és ablakpánt alkotja, mely a faanyagban könnyen létesíthető két furatba beverhető 10 és különleges kiképzésénél fogva a faanyagba való behatolás közben körívben való meggörbülésre kényszerített szegek segélyével biztosan rögzíthető. Azonfelül az ajtó- és ablakpánt akár lágyöntvény-15 bői, akár lemezből könnyen és olcsón előállítható. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a szokásos pántcsapot, illetve pánthüvelyt az ajtó- vagy ablaktokban. 20 illetve ajtó- vagy ablakszárnyban létesített furatba helyezendő, előnyösen hengeres, a furatba illő szárakkal látjuk el és ezekben a rögzítőszegek vezetésére és a faanyagba hatoló szegrészeknek körívben 25 való terelésére nyitott csatornákat vagy hornyokat képezünk ki, melyek a faanyagban létesített furat falával körülzárt v e ze t ő csat orriát alkotnak. A találmánybeli ajtó- és ablakpánt egy 30 példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajz mutatja be és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, illetve az alsó pántfelet részben metszetben, mimellett utóbbinak a fában való különleges rögzí-35 tési módja is látható, a. 2. ábra az alsó pánttelnek A—B vonal mentén vett vízszintes keresztmetszete, míg a 3. ábra ugyancsak az alsó pántfélnek homloknézete. 40 A feltüntetett szerkezeti megoldás szerint az előnyösen lágyöntvényből készült, szokásos alakú (a) pántcsap és (b) pánthüvely hengeres két-két (e) szárral van ellátva, melyek az ajtó- vagy ablaktok- 4.5 ban, illetve ajtó- vagy ablakszárnyban létesített furatokba, illenek, azaz ezekbe szorosan beverhetők. A (c) szárakban hosszanti, nyitott (d) csatorna vagy horony van kiképezve, melynek vége a be- 50 mutatott foganatosítási példa szerint körívben haladva a szár köpenyfelületébe torkol. Ha már most a pántok szárait az említett furatokba beverjük, akkor a furatfalak a nyitott csatornákat vagy 55 hornyokat oldalról is határolják és a beverendő (e) szeg számára minden oldalról határolt vezetőcsatorna áll elő. A körívben kiképezett (dl) csatornavég hatása abban nyilvánul, hogy a bevert (e) szeg 60 végét kifelé tereli és a szegbeverés alatt a szeg további részét is állandóan tereli, úgyhogy a szeg az 1. ábrán feltüntetett módon körívben meggörbítve hatol a faanyagba, miáltal a pánt kihúzása vagy 65 meglazulása ellen teljes biztonságot nyújt. Köríves csatornavég helyett alkalmazhatunk egyenes csatornavéget is, mely azonban a tengelyirányú csato mar észhez 70 képest célszerűen tompaszög alatt megtörve vezet a szár köpenyfelületéhez, úgyhogy egy ferde lejtő keletkezik, melybe a. bevert szeg vége beleütközik és amely által a szeg beverés közben ugyanoly 75 terelést szenved. A szegvezetés biztonságának fokozására