93667. lajstromszámú szabadalom • Ejárás pillangós növények mesterséges megtermékenyítésére
Megjelent 193Q . évi március hó 228 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93661. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás pillangós növények mesterséges megtermékenyítésére. Günther Imre hgl növény nemesítő intéző Eszterháza. A bejelentés napja 1926. évi augusztus hó 19-ike. Elsőbbsége 1926. évi november hó 8-ika. A találmány célja: Lucerna s részben más pillangós növények magkötését, nevezetesen azokét, amelyek ez idáig csak rovarok: méhek, bombusok, lepkék stb. be-5 avatkozása folytán termékeny ülhettek csak meg, mesterséges úton nagyban keresztül vinni. A találmány lehetővé teszi azt, hogy az említett pillangós, növényeket emberi akaratunkból kifolyólag mag-10 kötésre bírjuk s ezáltal a bizonytalan természetes úton való termékenyülés eshetőségeitől függetlenül biztosabb s nagyobb magtermésekre tegyünk szert. Az eljárás ismertetése: A virágzó növé-15 nyeket gőzhatásnak tesszük ki. A vízgőz 45—50 C között a virágok nagy részét felnyitja s a termékenyülést ezáltal előidézné, azonban a szövetek egy részére már roncsolólag hat, amely okból alacsonyabb hő-20 fokkal bíró gőzt kell alkalmaznunk. Hogy ezt megtehessük, szükséges a vízgőzbe olyan anyagokat belehoznunk, amelyek a vízgőz virágokat felnyitó, azaz termékenyítő hatását már oly alacsony hőfokon 25 váltják ki, amidőn a növény szöveteiben még kárt nem tesz. Ezen anyagok máiegymagukban is — a virágokra hidegen ráporlasztiva is — hasonló hatást váltanak ki, mint a 45—50 C vízgőz, azaz a virágo-30 kat nyitják, azonban szintén roncsolják a növények szöveteit, míg 30—40 C vízgőzzel keverve, illetve elegyítve, azzal együttesen hatva jól nyitják a virágokat anélkül, hogy azokban és a virágzó pillangós 35 növények egyéb részeiben kárt okoznának. Ilyen anyagok a telített szénhidrogének: Petróleum, benzin stb., azonkívül alkoholok. A vízgőzbe, mint alapul vett gőzbe az említett termékenyülést elősegítő anyago-40 kat legcélszerűebben porlasztással vezethetjük be, de egyes esetekben együtt is párologtathatjuk előzetes összekeverés után. Amint már említettem, a termékenyülést előidézhetjük a telített szénhidrogéneknek s egyéb anyagoknak közvetle- 45 niil a virágzó növényekre való porlasztásával is, ha azokból azonban emuisiót készítünk, a szövetekre gyakorolt roncsoló hatást is elkerülhetjük. Ez utóbbi eljárás bár egyszerűbb, de 50 hatásra az előbb leírottal nem mérkőzhetik. A hatást azonban itt is fokozhatjuk azáltal, hogy az emuisiót előmelegítjük s állandóan a legkedvezőbb hőfokon tart- 55 juk. Hűvösebb idő esetén az, emuisió hőfokát magasabban kell tartanunk. Arra kell ugyanis ügyelnünk, hogy a szétporlasztott s megközelítőleg gőznemüvé vált anyag hőfoka 40—45 C között legyen, 60 amidőn a virágok nyitása tökéletesebb s gyorsabb lesz, mintha hidegen permeteznénk. Mindenesetre célszerűbb lesz búra alatt véghezvinni a porlasztást s ekkor csak arra kell ügyelnünk, hogy a búra 65 alatti hőmérséklet állandóan 40—45 C legyen, de újból ismétlem, a gőzzel kombinált eljárással sem hatásra, sem olcsóságban nem mérkőzhetik. Az ismertetett mesterséges termékenyí- 70 tési eljárással egyben növényvédelmi célokat is szolgálunk, ugyanis részben elpusztítjuk, másrészt távoltartjuk a lucerna virágjában kárt tevő rovar ellenségeket, azonkívül a lucernában még min- 75 dig nagyfokban élősködő aranka gyomnövény magkötését hátráltatjuk, mert annak a lucernáénál gyengébb alkotású szöveteire pusztítólag hatunk. Ami az ismertetett mesterséges termé- 80
