93662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidok előállítására ammoniáknak oxigénnel vagy oxigén tartalmú gázelegyekkel való katalitos oxidációja útján
Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93662. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás nitrogénoxidok előállítására ammóniáknak oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázelegyekkel való katalitos oxidációja útján. Dr. Cederberg- Ivar Walfrid veg-yész Berlin-Dahlem. A bejelentés napja 1926. évi november hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi november hó 16-ika. A technikai ammoniákszintéziis legújabb fejlődése folyamán egyre növekedő mértékben alkalmazzák a szintézis kiindulási anyagául a víz elektrolízisével elő-5 állított hidrogént, annak rendkívül tisztasága miatt. Eközben felmerült az a probléma, hogy miként lehetne az elektrolízis folyamán melléktermékül előálló oxigént gazdaságosan értékesíteni. Ennek 10 a problémának megoldása a technika, szempontjából igen fontos, mert már mérsékelt dimenziójú aimmoniaktelepnél is igen tetemes mennyiségű ilyen melléktermék áll elő — kb. 1000 cm3 az ammo-15 niák minden tonnájára — és az oxigénfogyasztás ez idő szerint igen csekély. Nem volt hiány tehát oly javaslatokban, melyek ennek az oxigénnek a felhasználási lehetőségeit tűzték ki célul. Ajánlot-20 ták pl. az elektrolitos oxigénnek a salétromsav elektromos ívfényszintézisénél, a levegő feidúsítására* valamint metallurgiai folyamatoknál vagy számos organokémiai reakció kivitelénél való alkalma-25 zását. Ezek a javaslatok mindmáig nem valósultak meg, hanem a hulladékoxigén legnagyobb részét haszon nélkül a környező levegőbe hagyják távozni. Annál is inkább, mert a tekintetbe jövő ammo-30 niákgyártó telepek mind olyan helyeken kell hogy feküdjenek, ahol olcsó elektromos erő áll rendelkezésre s ennélfogva ezek rendszerint távol esnek az ipari központoktól. 35 A találmány szerint az elektrolitos hidrogénből való ammoniákszi ntézist nitrogénoxidok előállításával kombináljuk, oly módon, hogy a víz elektrolízise közben. előállított oxigént a hidrogénnel előállított szintétikus ammóniák egy részé- 40 nek katalitos oxidációjára használjuk fel. Ilyen módon a fejlődő oxigén egész tömegét a termelés helyén igen nagy előnynyel értékesíthetjük. A termelt ammóniáknak mintegy 30%-a vihető át nitro- 45 génoxidokká vagy ezekből előállítható termékekké, ú. m. salétromsavvá és ammoniumnitráttá. Ez a mennyiség adott, esetben még növelhető oly módon, hogy az ammoniákszintézishez ugyancsak sziik- 50 ségelt nitrogénnek a levegőből való előállításánál fenmaradó oxigént ugyancsak ennek a reakciónak céljaira használjuk fel. Az elektrolitos hidrogénből való szinte- 55 tikus ammóniák-előállításnak és ammóniáknak az elektrolitos oxigénnel való katalitos oxidációjának ezen kombinációjánál olyan igen figyelemreméltó előnyök adódnak a nitrogénoxidok, ill. a salétrom- 60 sav előállításánál, melyek más eredetű oxigén- vagy oxigéntartalmú gázelegyek alkalmazásánál gazdaságosság szempontjából nem érvényesülhetnek. így pl. ismeretes, hogy oxigénnek oxidálósze- 65 rül való felhasználása mellett az ammóniák elégetésénél másként el nem érhető nagy termelési hányadot érhetünk el; a nitrogén oxidoknak salétromsavvá való átalakításánál egyébként szükséges, 70 igen költséges abszorpciós és kondenzálót el epeket a minimálisra korlátozhatjuk és az ilyen telepeken külön koncentrálóberendezés nélkül közvetlenül nagy koncentrációjú savat állíthatunk elő. Kézen- 75 fekvő, hogy ezek az előnyök az össaeljárás gazdaságosságát a legelőnyösebben befolyásolják.