93640. lajstromszámú szabadalom • Kávéelosztó dörzsölőmű

Megjelent 1930. évi március hó 126-én. MAGYAR KIRÁLYI iKKISL SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 93640. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kéveelosztó dörzsöló'mü. Zaymusz Illés oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi február hó 23-ika. A cséplőgépnek, mint összetett gépszerkezetnek. lényeges berendezése a szálasanyag összedörzsölését végző dörzsölőmű, a magvak különválasztását végzi) 5 szalma- és törekrázó s végül a magvak tisztítását végző nagy és kis tisztítómű. Az alapvető és legfontosabb munkát a dörzsölőmű végzi. A főműveletet, vagyis magát a dörzsölést, megelőzi az elosztás, 0 míg a harmadik, egyidejű, de csak járulékos feladat a már kidörzsölt szemeknek a dörzsölés közben nyert eleven erő felhasználásával való külön útra terelése a szalmaanyagtól. E feladatokhoz képest a 5 dörzsölőműnek a következő, szervesen összefüggő alkatelemei vannak: a forgó és az álló dörzsölőfelület a dörzsölésre, az etetőgarat az előkészítésre, az álló dörzsölőfelület rostélyzata pedig a magvak !0 különválasztására, végül ennek támogatására egyes gépekben a kosárlemez helyén valamely rostélyszerű készülék. A dörzsölőfelületek egymáshoz képest ellentétes működést fejtenek ki, amennyiben a !5 forgó rész a két felület közé húzott anyagot magával ragadni, az álló rósz pedig megfogni és így visszatartani igyekszik. Mindkettő tehát az anyag megfogásában fejti ki működését. Ezen egymással szemiO ben megnyilatkozó hatásból jön létre a dörzsölés vagy cséplés. Ezt a főműveletet meg kell előznie az előkészítésnek, vagyis az elosztásnak, hogy t. i. az anyag megfelelő rétegben jusson a két dörzsölőfelüi5 let közé, ami a cséplés egész menetére annyira fontos, hogy e célra külön etetőinechanizmust alkalmaznak. Legtöbbnyire azonban az a primitív megoldás érvényesül, hogy az álló dörzsölőfelület betorkoló tO végén egy szögvas és ennek hátra- és fölfelé való folytatásaként az etetőasztal van merev állásban s ezek — úgy, ahogy — az anyag fölös részét visszatartják. Az etető- ós dörzsölőmunka így nagyon egyenlőtlen, mert a forgó dörzsölőfelület 45 vagy sok anyagot visz be vagy a szögvas ós az etetőasztal gátlása túl nagy s így a forgó dörzsölőfelület nehezen viszi be a szálas terményt. Nem oldja meg az egyenletes elosztás 50 problémáját a hegyes fogakkal bíró, merev helyzetben felerősített gátló sem, mert a szálas anyag minősége ós a garatban levő tömege folyton változó s ehhez képest a gátlónak a forgó dörzsölőfelülettel 55 bezárt szöge is változó kell, hogy legyen. Nem jár továbbá megfelelő hatással az elosztás szempontjából a forgó dörzsölőlécek közé helyezett, külön-külön kinyúló tépőfogak alkalmazása sem, mert a gabona- 60 szálak a forgás irányában az egyes fogak közé helyezkedhetnek el s így a fogak hatása alól kikerülnek. A hiányos elosztáson kívül azonban hátránya a régi dörzsölőműnek az is, 65 hogy az álló dörzsölőfelületnek különkülön beépített dörzsölőlécei hamar elkopnak, ki is hajolnak s így rosszul dörzsölnek, a dörzsölőmű közti nyílás szabályozása pedig a kétoldalt alkalmazott 3—3 70 állítócsavar segélyével nehézkes, hosszadalmas és pontatlan. Az összedörzsölt anyagot végül a forgó dörzsölőfelület az eddig legtöbbnyire al kalmazott, sima kosárlemez irányában. 75 teljes egészében előre veti s így az összes kisodort mag is a rázóműre kerül. A mellékelt rajzban feltüntetett, a találmány szerinti kéveelosztó dörzsölőműszerkezet a dörzsölőmű legfőbb alkatrészeinek alkal- 80