93627. lajstromszámú szabadalom • Javítások ablakrugzárakon

I Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93637. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Javítások ablakrugzárakon. Lepter János g-yáros Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 9-ike. A találmány célja ablakrúgzárak szer­kezetét egyszerűsbíteni, hogy egyrészt ol­csóbb legyen a gyártás és másrészt olyan ablakrúgzár-typust lehessen előállítani, 5 amely úgy kétszárnyú, mint egyszárnyú ablakokhoz egyaránt alkalmas. A találmány olyan ablakrúgzárakra vonatkozik, amelyeknél, rúgó hatása alatt álló, excenter-tárcsa szolgál a zárórúd el-10 forgatására. Maga az excenter-tárcsa és ennek ágya­zása, valamint a rúgóval és a kallantyú­val, ill. a zárórúddal való kapcsolata lé­nyegileg változatlan, vagyis az eddig is 15 használatos szerkezettel bír. Eszerint ez a tárcsa, amely az alap- és fedőlemez között foglal helyet s tengelye ezek furataiban van ágyazva, két excentrikus csappal bír, amelyek egyike a rúgót alátámasztó ru-20 dacskával, másika pedig a mozgást áttevő kezelőrudacskával áll csuklós kapcsolat­ban. Ez a közlőrudacska a kallantyú emelőkarján elrendezett vezetékben csúsz­tatható, úgyhogy az excenternek 180°-os 25 elfordulása esetén a forgattyúként ható közlőrudacska az excenter tengelyére me­rőleges tengelyű kallantyút közel 90°-kai forgatja el. A jelen találmány tárgyát képező javí-30 tás az alaplemeznek és a kallantyúnak, valamint a fedőlemeznek és támasztófalai­nak új kiképzésében s szükség szerint, az excenter-tárcsán egy ütközőnek elrende­zésében áll. 85 Eddigelé ugyanis az alaplemez a záró­rúd ágyazásaival és a fedőlemezt alá­támasztó szélső falakkal, valamint a záró­horog a vele összefüggő vezetőhüvellyel egy-egy darabot képező öntvényből ké-40 szült. Ez a körülmény az egész szerkezetet nehézkessé és a kelleténél nagyobb terje­delművé tette, s amiellett az öntvényrószek merevségüknél könnyen törnek is. Ezért nem valósítható meg az a cél, amelyet be- 45 jelentő tűzött ki magának, hogy t. i. egy és ugyanazon zártypus kétszárnyú és egy­szárnyú ablakokra alkalmas legyen. Bejelentő tehát az említett alkatrésze­ket, nevezetesen az alaplemezt és a kai- 50 lantyút, szerkezetük kellő megváltozta­tása mellett lemezből sajtolás, ill. csáko­zás útján állítja elő. A szóbanforgó cél elérésére ugyanis elsősorban az egész zártokot jóval keske- 55 nyebbre kell kiképezni. Ha már most a kallantyút nem öntvényből készítjük, ak­kor már az ágyazórészek falvastagsága is ugyanazon szilárdság mellett csökkent­hető s így a mozgást közlő rudacska 60 ágyazófuratja a kallantyú emelőkarján is közelebb hozható a kallantyú tengelyé­hez, vagyis a sugár s ezzel a 90°-nyi elfor­gatásnak megfelelő ív hossza is megrövi­dül. Másrészt a sajtolás útján előállított 65 alaplemez oldalsó merevítő bordáját a je­len kiképzés szerint nem úgy, mint az ed­digi szerkezeteknél a tok belső oldalán, hanem a külső oldalon rendezzük el, úgy­hogy az alaplemez ez okból is keske- 70 nyebbre képezhető ki, mivel a kallantyú­nak elforgatandó karja nem kell, hogy a két merevítőbordán belül maradjon, ha­nem az egészen a lemez külső széléig mo­zoghat, tehát az alaplemez mindkét olda- 75 Ion a merevítőborda vastagságával is megkeskenyedik. Emellett még egyéb ki­sebb változtatások is tehetők, amire az alábbiak folyamán még rá fogunk mu­tatni. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom