93627. lajstromszámú szabadalom • Javítások ablakrugzárakon

I Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93637. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Javítások ablakrugzárakon. Lepter János g-yáros Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 9-ike. A találmány célja ablakrúgzárak szerkezetét egyszerűsbíteni, hogy egyrészt olcsóbb legyen a gyártás és másrészt olyan ablakrúgzár-typust lehessen előállítani, 5 amely úgy kétszárnyú, mint egyszárnyú ablakokhoz egyaránt alkalmas. A találmány olyan ablakrúgzárakra vonatkozik, amelyeknél, rúgó hatása alatt álló, excenter-tárcsa szolgál a zárórúd el-10 forgatására. Maga az excenter-tárcsa és ennek ágyazása, valamint a rúgóval és a kallantyúval, ill. a zárórúddal való kapcsolata lényegileg változatlan, vagyis az eddig is 15 használatos szerkezettel bír. Eszerint ez a tárcsa, amely az alap- és fedőlemez között foglal helyet s tengelye ezek furataiban van ágyazva, két excentrikus csappal bír, amelyek egyike a rúgót alátámasztó ru-20 dacskával, másika pedig a mozgást áttevő kezelőrudacskával áll csuklós kapcsolatban. Ez a közlőrudacska a kallantyú emelőkarján elrendezett vezetékben csúsztatható, úgyhogy az excenternek 180°-os 25 elfordulása esetén a forgattyúként ható közlőrudacska az excenter tengelyére merőleges tengelyű kallantyút közel 90°-kai forgatja el. A jelen találmány tárgyát képező javí-30 tás az alaplemeznek és a kallantyúnak, valamint a fedőlemeznek és támasztófalainak új kiképzésében s szükség szerint, az excenter-tárcsán egy ütközőnek elrendezésében áll. 85 Eddigelé ugyanis az alaplemez a zárórúd ágyazásaival és a fedőlemezt alátámasztó szélső falakkal, valamint a záróhorog a vele összefüggő vezetőhüvellyel egy-egy darabot képező öntvényből ké-40 szült. Ez a körülmény az egész szerkezetet nehézkessé és a kelleténél nagyobb terjedelművé tette, s amiellett az öntvényrószek merevségüknél könnyen törnek is. Ezért nem valósítható meg az a cél, amelyet be- 45 jelentő tűzött ki magának, hogy t. i. egy és ugyanazon zártypus kétszárnyú és egyszárnyú ablakokra alkalmas legyen. Bejelentő tehát az említett alkatrészeket, nevezetesen az alaplemezt és a kai- 50 lantyút, szerkezetük kellő megváltoztatása mellett lemezből sajtolás, ill. csákozás útján állítja elő. A szóbanforgó cél elérésére ugyanis elsősorban az egész zártokot jóval keske- 55 nyebbre kell kiképezni. Ha már most a kallantyút nem öntvényből készítjük, akkor már az ágyazórészek falvastagsága is ugyanazon szilárdság mellett csökkenthető s így a mozgást közlő rudacska 60 ágyazófuratja a kallantyú emelőkarján is közelebb hozható a kallantyú tengelyéhez, vagyis a sugár s ezzel a 90°-nyi elforgatásnak megfelelő ív hossza is megrövidül. Másrészt a sajtolás útján előállított 65 alaplemez oldalsó merevítő bordáját a jelen kiképzés szerint nem úgy, mint az eddigi szerkezeteknél a tok belső oldalán, hanem a külső oldalon rendezzük el, úgyhogy az alaplemez ez okból is keske- 70 nyebbre képezhető ki, mivel a kallantyúnak elforgatandó karja nem kell, hogy a két merevítőbordán belül maradjon, hanem az egészen a lemez külső széléig mozoghat, tehát az alaplemez mindkét olda- 75 Ion a merevítőborda vastagságával is megkeskenyedik. Emellett még egyéb kisebb változtatások is tehetők, amire az alábbiak folyamán még rá fogunk mutatni. 80