93625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a föld mélyében levő hasznos anyagok fölszínrehozatalára

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93625. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a föld mélyében levő hasznos anyagok felszínrehozatalára. Gróf Keglev ich György földbirtokos Budapest. A bejelentés napja 1926. évi október hó 1-je. Jelen találmány tárgya eljárás és be­rendezés a föld különböző mélységeiben levő, víz által lazítható anyagok fel­színre hozatalára, mely eljárás és be-5 rendezes annyira egyszerű és gazdasá­gos, hogy aránylag csekély értékű anya­gok is nagy mélységekből gazdaságosan felszínre hozhatók. így pl. lehet építke­zésekhez való homokot vagy kavicsot, 0 terméketlen vagy silány földek termé­kennyé tételére, illetve megjavítására való iszapot, rádiumtartalmú gyógyisza­pot, vegyi termékek előállításánál kiin­duló anyag gyanánt szolgáló földféléket 5 stb. igen nagy mennyiségben gazdaságo­san felszínre hozni. Az eljárás lényegében abban áll, hogy a felhozandó anyagot tartalmazó rétegig lefúrunk, illetve az anyag felvezetésére 0 alkalmas csöveit lesüllyesztünk és ezen cső alsó végén nyomás alatt kifecske­zendő víz segélyével a réteg anyagát annyira meglazítjuk, hogy az a vízzel együtt a csövön át felszállítható, mire az 5 így fellazított anyagot a cső belsejébe vezetett nyomólevegővel vagy nyomó­gázzal felnyomjuk. Az anyag fellazításá­hoz szükséges víz mennyisége függ az anyag minőségétől és az illető rétegben 9 esetleg jelen lévő víz mennyiségétől. Vannak oly rétegek (ú. n. úszó kőzetek), amelyek annyi vizet tartalmaznak, hogy az anyag víz hozzávezetése nélkül is any­nyira laza, hogy minden további nélkül á nyomólevegövel felszállítható. Ebben az esetben öblítő víz bevezetése fölösleges. Az ily rétegeknél arra kell ügyelni, hogy a nyomólevegőt szállító cső alsó vége a felszállítandó anyagrétegbe hatoljon. A 3 végzett kísérletek azt mutatták, hogy mi­nél mélyebben nyomjuk le a nyomólég­csövet annál sűrűbb lesz a felhozott anyag és fordítva, úgyhogy egy bizonyos magasságban elhelyezett nyomólégcsőnél csak tiszta vizet kapunk. Ha a kiterme- 45 lendő földréteg csak kevés vagy semmi vizet sem tartalmaz, akkor egy külön a rétegig lenyúló nyomócső segélyével vi­zet vezetünk a rétegbe, amely ott nagy nyomásánál fogva kilövelve a réteget. 50 kellően meglazítja, úgyhogy a nyomó­levegő az így fellazított anyagot a vízzel együtt a fúrólyukat kibélelő csőben föl­nyomja és így az anyag a vízzel együtt a csőnek a föld színe fölötti torkolatán 55 át kifolyik, ahol összegyűjthető és ren­deltetési helyére szállítható. Az eljárás foganatosítására való be­rendezés a csatolt rajzon vázlatos met­szetben van feltüntetve. 60 (a) jelöli a kitermelendő földréteget, mely a víz által fellazítható hasznos anyagot tartalmazza. A (b) csövet is­mert módon annyira lesüllyesztjük, hogy alsó torkolata a kitermelendő rétegbe 65 nyúljon, (c) jelöli a nyomóvizet és (d) a nyomólevegőt vezető csövet, amelyek a (b) eső belsejében ugyancsak a kiterme­lendő rétegig vannak lesüllyesztve. A (d) cső alsó vége célszerűen visszafelé 70 van hajlítva, hogy a cső torkolatánál ki­szabaduló nyomólevegő az anyagot a (b) csőben fölfelé szállítsa. Természetes, hogy a nyomólevegőnek fölfelé való terelésére más ismert berendezések is alkalmazha- 75 tók. A (c) csövet célszerű annyira le­süllyeszteni, hogy alsó torkolata valami­vel mélyebben legyen mint a (b) cső alsó vége, hogy így a (c) cső alsó torkolatán kifecskedezett víz lazító hatása fokoztas- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom