93622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás féktestek előállítására
Megjelent 193Q. évi március hó 94 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93622. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás féktestek előállítására. Kirchbacli'sche-Werke Kirchbach & Co. Coswig-. A bejelentés napja 1926. évi május hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1925. évi december hó 14-ike Ismeretes d ör zs be v on atokn ak, különösen, fékszalagok, valamint dörzskapcsolók összem üködő résziéi burkolására szolgáló bevonatoknak oly módon való létesí-5 tése, hogy kellő erősségű szövetet gyantaszerű kötőanyagokkal, különösen bakelit (phenol és formaldehyd kondenzációs terméke) oldatával telítenek és azután az anyagot nyomás ós meleg alkalmazása 10 közben keményítik. Ajánlották már továbbá az ilyen dörastesteket nem telített szövetből, hanem közvetlenül a kötőanyaggal kevert laza rostokból készíteni. Ilyenkor úgy jártak el, hogy pl. aprított 15 asbestrostot, pl. 60 súlyrészt 40 súlyrész bakelit alkoholos oldatával kevertek és a keveréket nyomás alatt a kívánt keménység elértéig hevítették. Ezen ismert eljárások nem alkalmaz-20 hatók minden további nélkül olyan igen vastag fékpofák gyártására, aminők pl. felvonógépek fékszalagjain használtatnak. Az említett eljárások szerint készült dörzsbevonatoknak egyszerű egymásra 25 helyezése gyakorlatilag azért nem jöhet tekintetbe, meirt az ilyen módon készült fékpofák már a réteg teljes elkopása előtt üzemzavarokra adnák alkalmat, mert az egyes szövetrétegek közötti kötő-30 anyag rendszerint hatálytalanná válik, úgyhogy a részben elkopott réteg megmaradt része könnyen leválik. E mellett az egyes szövetrétegek közti,i kapcsolat zavarokat okozhat azért is, mert a kötő-35 szerv a fék erős igénybevételekor a felhevülés folytán elszenesedhet vagy egyébként hatástalanná válhat, úgyhogy az egyes rétegek ezen okból is elválhatnak. 40 A másodhelyen említett eljárás, mely a kötőszerrel telített laza rosttömegből indul ki, igen vastag dörzs testek gyártásakor nem válik be azért, mert a présbea alig lehet elhelyezni a még nem sajtolt anyagot, melynek eredeti térfogata lineá- 45 risan a kész féktestnek kb. nyolcszorosa. Ennek megfelelően a siajtót a nyomás irányában rendkívül niagy méreteikkel kellene kiképezni, ami szerkezeti nehézségeket, üzemzavarokat és rossz gazdaságos- 50 ságot von maga után. A találmány ezen hátrányt az által küszöböli ki, hogy a telített rostmassza., mely egyébként összetétel tekintetében is eltér az ismert eljárásoknál használtak- 55 tói, nem keményíttetik közvetlenül sajtolás és hőhatás révén, hanem előbb csiak száríttatdk, azután hideg állapotban elősajtoltaitik s csak legvégül hozatik végleges alakjába hőhatás ós keményítéssel 60 egyidejűleg eszközölt préselés által. Az eljárást célszerűen a következőképen foganatosítjuk: az asbestet aprítjuk s azután kb. 3 :1 arányban telítjük az alkoholban oldott bakelittel. A masz- 65 szát ezután dobban alaposan keverjük és célszerűen hőhatás nélkül szárítjuk. A szárított masszát már most szilárd lepényekké préseljük, melyek hosszúság és szélesség tekintetében már a létesítendő 70 dörzistest méreteinek felelnek meg. Ezen lepényekből annyit rakunk egymásra, amennyi a kívánt vastagságú dörzs test létesítésére szükséges s e halmazt a sajtóformába helyezzük. A siajtóformát már 75 most, célszerűen előzetes felmelegítés után, a sajtóba helyezzük s a keményítése hez szükségelt nyomás kifejtése után elreteszeljük, úgyhogy a sajtóformában a nyomás a formának a sajtóból való ki- 89
