93612. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a kondenzátum szállítására felületi kondenzátorokból

Megjelent, 1930. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93612. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés a kondenzátum szállítására felületi kondenzátorokból. Dr. Ing. Mtiller H. Pál mérnök Hannover. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 16-ika. A találmány a felületi kondenzátorok­ban nyert kondenzátum szállítására szol­gáló berendezésre vonatkozik. A szállítás első szaka sugárkészülék segélyével törté-5 nik, amelyben a már ezután következő körforgószivattyúval nyomás alatt szállí­tott kondenzátum egy része szerepel üzem­közeg gyanánt. Azt a kondenzátumot, amit a sugárkészülék a kondenzátor aljá-10 ból kivisz, a felületi kondenzátor felső ré­szébe vezetjük vissza és itt, finoman el­osztott állapotban, a kondenzátorba be­lépő gőz hatásának tesszük ki, végül pe­dig. a csőrendszernek újból való érintése 15 nélkül, a körforgószivattyúhoz vezetjük. Így azt az előnyt érjük el, hogy a kon­denzátumkörszivattyú azzal a legmaga­sabb hőfokkal szállítja a kondenzátu­mot, amely a kondenzátorban uralkodó 20 vákuumnál lehetséges, továbbá, hogy a kondenzátum tökéletesen légtelenítve van, minthogy a felületi kondenzátor gőzhő­fokára hevítettük fel azt, végül pedig, hogy a kondenzátum még akkor is ele-25 gendő eséssel folyhatik a körszivattyú­hoz, ha a kondenzátor közvetlenül a padló szintjén nyugszik. A rajzok egy kiviteli példa vázlatát tüntetik fel. 80 1. ábra a teljes berendezés keresztmet­szete. 2. ábra a vályurészlet keresztmetszete az 1. ábra A—A vonala iránt. A (c) felületi kondenzátor (b)-vel jel-35 zett csőrendszeréről lehulló és az (a) edényben meggyülemlő kondenzvizet a (d) vízsugárkészülék nyílirányban szál­lítja tova. A (d) sugárkészülék az (e) cső útján, az (f) körszivattyúból nyeri a nyomóvizet. A sugárkészülékből kilépő 40 kondenzvíz a (g) csövön keresztül, a (h) kondenzvízelosztó csőbe jut, amely a (c) felületi kondenzátor felső gőzterében van elrendezve. A (h) cső szétpermetezi a kon­denzvizet, aminek lehulló cseppjeit az (i) 45 vályú fogja fel, úgyhogy semmi sem csu­roghat vissza a (b) csőrendszerre. A (h) cső és az (i) vályú között (2. ábra) a fino­man elosztott kondenzvíz nagy felületen érintkezik a (j) beömlőnyíláson át a kon- 50 denzátorba érkező gőzzel, úgyhogy ennek hőfokára felhevül és ezen a réven tökéle­tesen légtelenedik is. A gőzhőfokra hevített és légtelenített kondenzvíz az (i) vályúból a (k) gyűjtő- 55 edénybe, innen pedig az (f) szivattyúba kerül. Az utóbbi nyomóvizének egyik ré­sze, a már leírt módon, az (e) csőbe és (d) vízsugárkészülékbe jut ós újból kondenz­vizet szállít, míg a maradék, az (m) csö- 60 vön keresztül, önmagában ismeretes mó­don, a kazántápszivattyúba kerül. Az a körülmény, hogy a kondenzvíz a kondenzátorba lépő gőz egy részét le­csapja, egyúttal a felületi kondenzátor 65 tehermentesítését jelenti olyan telepekkel szemben, ahol a kondenzvíz a gőzénél alacsonyabb hőfokkal hagyja el a felületi kondenzátort. Szabadalmi igények: 70 1. Berendezés a kondenzátum szállítására felületi kondenzátorokból, jellemezve azáltal, hogy a felületi kondenzátor- * ban képződő kondenzátumnak a kon­denzátorból kivezető útja folyadék- 75 sugárkészüléken vezet keresztül, amely utóbbinak üzemközege a már nyomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom