93608. lajstromszámú szabadalom • Állandó feszültségű haránttekercs elektromos gép

Megjelent 1930. évi március hó 1-én. MAGYAfi KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 93608. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Állandó feszültségű, harántteres elektromos gép. Maschinenfaforik Esslingen Esslingen. A bejelentés napja 1926. évi május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1925. évi május hó 28-ika. Állandó feszültség számára oly elektro­mos gépek ismeretesek, amelyeknél az 1. ábra értelmében az armatúragerjesztéssel bíró gép hasznos kefetengelyében a két (a) 5 és (b) tekercselés van elrendezve. Ezen el­rendezésnél az áramot a (b) tekercsben a (e) vasellenállás tartja állandó értéken, míg az (a) tekercsben az áram a kapocsfe­szültséggel arányos. Az (a) és (b) tekercsek 10 ampermeneteinek különbsége a hasznos kefetengelyben segéd,folyást szolgáltat. Az ez utóbbi által indukált elektromotoros erő a rövidzárlati tengelyben áramot létesít. Az ezen áramnak megfelelő armatúramező 15 szolgáltatja a gép hasznos folyását. Az ismertetett elrendezés két hátránnyal jár. A differenciális gerjesztés két (a) és (b) tekercsének anyaga rosszul van kihasz­nálva. Ezenkívül a gép sarkfelületei, mint 20 az összes armatúragerjesztéses gépeknél, az armatúramező háromszögletű alakja miatt nincsenek oly jól kihasználva, mint oly gé­peknél, melyek mezeje a légrésben állandó. A találmány az összes hátrányokat a kö-25 vetkezőképen küszöböli ki: A két (a) és (b) tekercset nem koaxiáli­sán, hanem egymás mellett rendezzük él (2. ábra) és ezen tekercsek a gép mezőmág­nesében a gerjesztési folyást együttesen 30 szolgáltatják. A (b) tekercs előtt az áram­nak ezen tekercsben állandó értéken való tartására vasellenállás vagy fémhuzalos lámpa van elrendezve. Az (a) tekercs köz­vetlenül vagy szénszálas lámpa eléje kap-35 csolásával a gép kapcsaihoz csatlakozik: az áram az (a) tekercsben az előbb említett esetben arányos a kapocsfeszültséggel. Ha az (a) és (b) tekercsek ampermene­tei közöifct különbség lép fel, úgy a hasznos 40 kefetengelyben mező létesül. A rövidzár­lati körben oly elektromotoros erő és áram létesül, melynek armatúramezeje a gép hasznos folyását erősbíti vagy gyen­gíti, aszerint, amint az áram az (a) te­kercsben gyengébb vagy erősebb, mint 45 azon esetben, amelyben az (a) és (b) te­kercsek egymással egyensúlyban vannak. Ismert elrendezésekkel szemben az új elrendezés előnye, hogy az (a) és (b) te­kercsek teljes mértékben a gerjesztés lé- 50 tesítésére szolgálnak, míg a kedvezőtlen armatúramezőnek csak egy pótlólagos, a feszültség vezérlésére szolgáló gerjesztést kell szolgáltatnia. A (b) tekercs a gépkap­csok helyett külön telepre is kapcsolha- 55 tók, amint ezt a 3. ábrán jeleztük. A szerkezeti anyagok jó kihasználását a legjobban a 4. ábra szemlélteti. A sark­ívet fele-fele részben az (a) és a (b) te­kercs veszi körül. Az (a) és (b) tekercset 60 felvevő sarok közepén levő rés egyúttal a rövidzárlati kör számára való kommutáló rés gyanánt szolgál. A fősarkok között fekszenek a (w, w) fordítósarkok. Ha az (a) és (b) tekercsek egyensúlyban 65 vannak, az általuk szolgáltatott mező a sarkív teljes körletében állandó. A találmány szerinti gépek a szokásos módon kompenzációs és kompound teker­cseléssel láthatók el. 70 Az (a) és (b) tekercseken kívül a gép ren­des gerjesztési tekercseléssel is ellátható, mely az (a) vagy a (b) körrel sorban vagy közvetlenül vagy pedig az áramtól vagy feszültségtől függő ellenállás eléjekapcso- 75 lásával a kapcsokra van kapcsolva; ezen gerjesztési tekercselés az (a) és (b) teker­csekkel azonos vagy azokhoz képest ellen­tétes értelemben hat. A találmány alap­ját képező elvet ez ép oly kevéssé érinti, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom